Bacsó Bálint
Bacsó Bálint

2024. november 13. Szerda

Bacsó Bálint

orvos, gyógyszerész, állatorvos

Névváltozatok

Batsó Bálint 

Születési adatok

1786. február 12.

Debrecen

Halálozási adatok

1854. április 17.

Debrecen


Család

Régi debreceni református családból származott.

Felesége:

1. nemes Komáromy Eszter. Elvált.

2. Sugár Alojzia (1822–1884. márc. 8. Debrecen. Temetés: 1884. márc. 10. Debrecen).

Gyermekei: Bacsó Ferenc (1837. nov. 10. Debrecen–1886. szept. 12. Debrecen. Temetés: 1886. szept. 14. Debrecen) az első magyar biztosító társulat debreceni főügynökségének hivatalnoka, Bacsó Mihály (1839. ápr. 16. Debrecen), Koncz Elekné Bacsó Piroska (1841. ápr. 27. Debrecen–1921. aug. 29. Debrecen), Bacsó Bálint (1843. júl. 22. Debrecen–1901. márc. 28. Debrecen. Temetés: 1901. márc. 30. Debrecen), szintén az első magyar biztosító társulat tisztviselője, Bacsó Pál (1846. jún. 5. Debrecen), Bacsó István (1848. júl. 19. Debrecen), Márk Endréné Bacsó Lujza (1851. ápr. 23. Debrecen–1877. dec. 23. Debrecen. Temetés: 1877. dec. 25. Debrecen) és dr. Bacsó Péter (†1943. aug. Debrecen).

Iskola

Elemi iskoláit és hat gimnáziumi osztályt Debrecenben (a református kollégiumban) végezte, a pesti egyetemen gyógyszerész okl. (1811. aug. 23.), a bécsi egyetemen vegytanból bölcsészdoktori okl. (1826. nov. 26.), a pesti egyetemen orvostudori okl. szerzett (1830. jún. 23.), egyúttal az akkor még különválasztott műtéti szakmákból: fogorvoslásból (1830. jún. 21.), szülészetből (1830. jún. 22.), állatorvoslásból (1830. jún. 23.), sebészetből (1830. aug. 18.) és szemészetből (1830. aug. 30.) is képesítést szerzett.

Életút

Tanulmányai idején Nagy Mihály „Nap”-hoz címzett gyógyszertárában gyakornok (Debrecenben, 1810–1811), tanulmányai befejezése után a pesti Kígyó patikában gyógyszerész (1811–1812). Debrecenben nyitott patikát (1812. dec. 12.–1822. dec. 6.), majd eladta gyógyszertárát Borsos Ferencnek és Pestre költözött. Négy évig Bécsben élt, ahol vegyészetet (1822–1826), újabb négy évig Pesten élt, ahol orvostudományokat tanult (1826–1830), újabb pesti tartózkodása idején  Stáhly Ignác asszisztense (Stáhly Ignácot 1829–1830-ban egyetemi rektorrá választották, valószínűleg ekkor segédkezett Stáhlynál). Visszatért Debrecenbe, ahol a város egyik elismert orvostudósaként tevékenykedett (1830–1854). Debrecen és Szabolcs vm. tb. főorvosa (1834).

Bacsó Bálint segédgyógyszerész – az egyik első magyar gyógyszerészdoktor – Pesten a szabadidejét a Hacker-szálában töltötte, ahol a pesti magyar színjátszó társaság tartotta előadásait. A magyar teatristák 1812. febr.-ban végre birtokukba vehették a német színészektől elhagyott Rondellát (mivel a pesti német színház művészei új épületbe költözhettek). Bacsó már régről ismerte Schenbach József bécsi születésű jászberényi „patikárius” családját, leányával, Rózával (= Schenbach Rozália, a későbbi Déryné Széppataki Róza) azonban csak Pesten találkozott először. A fiatalok egymásba szerettek, Róza először (és utoljára) komolyan fontolóra vette, hogy felhagy a színészettel, feleségül megy Bacsó Bálinthoz, aki jómódú ember volt, s megígérte, hogy átveszi a megözvegyült jászberényi Schenbachné patikáját. Bacsó házasságát azonban szűkebb környezete ellenezte: egy vagyontalan pesti színésznő befogadása nem volt elfogadható egy debreceni polgárcsalád számára. Róza pesti színésztársai pedig Bacsó távollétében Déry István „komédiás”, társulati tag udvarlását támogatták – valószínűleg azért, hogy a színházi társulatot egyben tartsák: joggal tartottak attól, ha a legtehetségesebb művészük felhagy a komédiázással, a társulat is feloszlik. Bacsó Bálint máig tisztázatlan okokból Jászberény helyett Debrecenben alapított egy új gyógyszertárat (a város negyedik patikáját, Vay István Piac utcai házában, 1812. dec. 12-én). A gyógyszertárat, akárcsak a pestit, Kígyó patikának nevezte el, majd nemsokára feleségül vette nemes Komáromy Esztert. Az eseményt követően Katona József segédszínész egy titkon írt levélben, K. J. monogrammal szerelmet vallott Schenbach Rózának. A szerelmében csalódott Schenbach Róza mit sem tudott Katona József érzelmeiről, és felháborodott az általa Kacskovics Jánosnak tulajdonított arcátlan levél tartalmán. Végül Schenbach Róza és Déry István is házasságot kötöttek. Bacsó Bálint házasságát három hónap után felbontották, Déryné házassága viszont már a kezdetén is sikertelennek bizonyult. Katona József 1814-ben megírta A rózsa vagy a tapasztalatlan légy a pókok között című komédiáját, amely Déryné szerelmi életéről szólt. Déryné nem engedélyezte, hogy a vígjátékot a nemzeti színjátszó társaságban előadják.

Bacsó Bálint és Déryné tíz évvel később, 1822-ben ismét találkozott. Déryné Debrecenben lépett fel, s amikor súlyosan megbetegedett Bacsó ápolta és gyógyította. Nemsokára Bacsó Bálint összebarátkozott Prepeliczay Sámuel festőművésszel is, aki szintén udvarolt Dérynének. Déryné és Bacsó újabb, végleges szakításához hozzájárult, hogy Prepeliczay Sámuel 1824. nov. 27-én házasságot kötött Rochel Jozefinnel, Rochel Antal botanikus, a pesti egyetemi füvészkert igazgatójának leányával. Déryné úgy vélte, hogy Bacsó vette rá Prepeliczayt a házasságra, miután visszautasította Bacsó újabb közeledését. Bacsó a pesti egyetemről valóban jól ismerte a Rochel családot, Rochel Antal munkásságát igen nagyra tartotta, botanikai műveire később is gyakran hivatkozott (pl. 1840-ben, amikor a szerbtövis nevű veszedelmes gyomnövény terjedéséről írt jelentést a debreceni városi tanácsnak). Valójában nem tudni, hogy Prepeliczay miért választotta Rochel Jozefint Déryné helyett. Bacsó Bálint és Déryné nem látták többé egymást: Bacsó a bécsi és a pesti egyetemen folytatta és fejezte be tanulmányait. A színészet és a művészetek iránti érdeklődése azonban nem szűnt meg: élete végéig nyomon követte a magyar teátrumok eseményeit.

 

Bacsó Bálintot orvosként megválasztották szülővárosa hites (esküdt) polgárának, s így részt vehetett a városi gyűléseken. Az 1831. évi debreceni kolerajárvány idején a város a Hatvani utcai ispotály vezetésével bízta meg. Saját házában a szegény betegeket ingyen kezelte, sőt idővel egy kisebb magánkórházat is felállított gyógyításukra, s egy szülészeti intézetet is tervezett számukra, ezt azonban a város nem engedélyezte. Tevékenysége azonban nem csak az orvoslásra terjedt ki. Herbáriuma, ásvány- és rovargyűjteménye országos hírre tett szert (különösen értékesek volt a ritkaságszámba menő tulipánjai és  egyedülálló üvegházi növényei). Az 1840-es években rendszeresen részt vett a természetvizsgálók országos gyűlésein, ahol több előadásban is beszámolt a hazai fürdővizek elemzéséről. Bártfa szabad kir. város azért választotta tb. főorvosává, mert elsők között mutatta ki a város fürdővizének gyógyhatását.

Elismertség

A Bajor Kir. Frauendorfi Kertésztársulat (1836), a Magyar Természetvizsgáló Társaság (1842), a Buda-Pesti Orvostársulat tagja (1842).

Szerkesztés

Orvosi dolgozatai a Magyar Orvos és Természetvizsgálók munkálataiban (1842–1843), a Magyar Orvosi Évkönyvben (1844) és a Zeitschrift für Natur und Heilkunde (1851) c. lapban jelentek meg.

Néhány drámát is írt és lefordította Christopf Ernst von Houwald Hazajövetel (Die Heimkehr) c. szomorújátékát.

Főbb művei

F. m.: Historisch chemische Betrachtung über die Wurzel des männlichen Farnkrauts. – Dissertatio inauguralis – chemica de Aspidio Filice Mare. Bölcsésztudori értek. (Wien, 1826)
Dissertatio chemico-pharmacologico-medica sistens praeparata quaedam aevo recentiori in usum medicum vocata, simul cum dosi et aplicationis forma. Orvostudori értek. (Pest, 1830).

Irodalom

Irod. és források: A chemiából doctorságot nyert Batsó Bálint úr Debrecenből. (Magyar Kurir, 1828. ápr. 18.)
Tudós Batsó Bálint úr az orvosi tudományok doctorságára emeltetett. (Hazai és Külföldi Tudósítások, 1830. jún. 30. és Magyar Kurir, 1830. júl. 6.)
Debreczen ns. sz. k. város válaszott hites közönsége – esküdtek – száma pótoltatott: dr. Batsó Bálint új taggá választatván. (Hazai és Külföldi Tudósítások, 1833. jún. 12.)
Elhunyt Bacsó Bálint orvostudor, a pesti egyetem orvosi karának és a magyar kir. természettudományi társulat tagja. (Pesti Napló, 1855. jan. 26.)
[Szűcs István]: Bacsó Bálint életrajza. (Budapesti Hírlap, 1855. febr. 18.)
Bacsó Jenő: dr. Bacsó Bálint. (Gyógyszerészeti Értesítő, 1928 és külön: Debrecen, 1928)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Ignáczy Béla: A debreceni kolerajárvány. (Debreceni Újság, 1931. aug. 2.)
Penyigey M. Dénes: A szerbtövis [Xanthium spinosum L.] fellépésének és irtásának története Debrecenben. [Bacsó Bálint debreceni orvos szerepéről.] (Debreceni Szemle, 1933. 4.)
Kempler Kurt: Egy gyógyszer-kölcsönhatás és politikai következményei. Részlet a Török-patika történetéből. [Az erdei pajzsika – Dryopteris filix mas –gyöktörzskivonatából készült féregűző szer mérgező hatásáról. Ez volt a témája Bacsó Bálint tudori értekezésének is.] (Orvosi Hetilap, 1975. jan. 12.)
Szentgyörgyvölgyi Gábor: Déryné és Bacsó Bálint. (Honismeret, 1986. 2.)
Dörnyei Sándor: Régi magyar orvosdoktori értekezések. 1772–1849. (Bp., 1998).

 

neten:

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/191789 (Márk Endréné Bacsó Lujza gyászjelentése, 1877)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/313961 (Bacsó Bálintné Sugár Alojzia gyászjelentése, 1884)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/313972 (Bacsó Ferenc gyászjelentése, 1886)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/313956 ([Ifj.] Bacsó Bálint gyászjelentése, 1901)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/199292 (Koncz Elekné Bacsó Piroska gyászjelentése, 1921)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2022

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője