Banga Ilona
Banga Ilona

2020. október 30. Péntek

Banga Ilona

orvos, fiziológus, biokémikus

Névváltozatok

Baló Józsefné 

Születési adatok

1906. február 3.

Hódmezővásárhely

Halálozási adatok

1998. március 11.

Budapest


Család

Sz: Banga Sámuel, Berényi Mária Róza. F: Baló József (1895–1979) orvos, patológus, az MTA tagja. Fia: Baló-Banga Mátyás (1947) orvos, bőrgyógyász, allergológus.

Iskola

A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Karán bölcsészdoktori okl. szerzett (1929); közben a bécsi tudományegyetemen biológiát és kémiát tanult (1925–1927), az enzimek kémiája tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1940), a biológiai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1956).

Életút

A szegedi Ferenc József, ill. Horthy Miklós Tudományegyetem Orvosi Vegytani Intézetében Szent-Györgyi Albert gyakornoka, tanársegéde (1930–1946), magántanára (1940–1946), ny. rk. tanára (1946). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. a BOTE Biokémiai Intézet intézeti tanára (1946–1952), egy. docense és az I. sz. Kórbonctani és Kísérleti Rákkutató Intézet Kémiai Laboratóriumának vezetője (1952–1971), a SOTE Gerontológiai Kutatócsoport tud. tanácsadója (1971-1989). Bécsben (1932), Liége-ben (1938) és Oxfordban járt hosszabb tanulmányúton (1939).

A sejtlégzés biokémiájával fogl., tisztázta a C4 dikarbonsavak katalitikus szerepét. Tudományos pályafutásának kezdetén, Szegeden Szent-Györgyi Albert közvetlen munkatársaként résztvett a C-vitamin kristályos előállításában (1934), majd ún. viszkozitási és miozin-előállítási kísérleteket folytatott és az ún. katatorulin-effektust gyógyította B1 vitaminnal galambokon (1939–1944). A BOTE-n bekapcsolódott Baló Józsefnek az ateroszklerózisra vonatkozó kísérleteibe, felfedezték a hasnyálmirigy elasztáz enzimét és tisztázták szerepét az érelmeszesedésben (1950-es évek). Nemzetközileg jelentősek még a kollagén szerkezetére és funkciójára vonatkozó megállapításai (1955-től), izomkutatásai során elsőként izolálta a minden eukariótasejtben megtalálható struktúrfehérjét, az aktint. Végül a vér lipoproteinjeinek elváltozásait kutatta idős emberekben (1980-as évek). Szent-Györgyi Albertre vonatkozó tudománytörténeti tevékenysége is jelentős.

Elismertség

Az MTA Biokémiai Bizottság elnöke (1968–1970). A Magyar Kémikusok Egyesülete Biokémiai Szakosztályának vezetőségi tagja (1955-től). Az International Union of Biochemistry (1955-től), a Biochemical Society (1958-tól) és a hallei Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina tagja (1962-től).

Elismerés

Kossuth-díj (a rugalmas rostokat emésztő új enzim, az elasztáz felfedezéséért; Baló Józseffel 1955), Hári Pál-emlékérem (1975), Szent-Györgyi Albert-emlékérem (1987).

Szerkesztés

Az Excerpta Medica: Gerontology and Geriatrics (1957-től) és a Connective Tissue Research c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja (1970-től).

Főbb művei

F. m.: Új tropasav-származékok. Egy. doktori értek. is. (Hódmezővásárhely, 1929)
The Large Scale Preparation of Ascorbic Acid from Hungarian Pepper. Szent-Györgyi Alberttel. (Biochemical Journal, 1934)
Preparation and Properties of Myosin A and B. Szent-Györgyi Alberttel. (Studia Medica, 1942)
Myosin and Muscular Contraction. Többekkel. (Bp., 1942)
A prokollagén mint a kollagén rostok egyik alkatrésze. Baló Józseffel, Szabó Dezsővel. (Bp., 1956)
Az elastase jelentősége a kötőszövet kémiájának és szerkezetének tanulmányozásában. Doktori értek. (Bp., 1956)
A kollagen duzzadása és annak meggátlása ATP-vel. Baló Józseffel. (Bp., 1958)
A bőr biokémiája és enzimatikus lebontása. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1960)
Az elastase és a kollagen-mukoproteinase-kutatás terén elért eredmények. Baló Józseffel. (Orvosképzés, 1961)
Structure and Function of Elastin and Collagen. (Bp., 1966)
Biochemistry of Elastin and Its Quantitative Proportion in the Vessel Wall. (Basel–New York, 1969)
Elastin és elastase az atherosclerosis-kutatásban. (Bp., 1978)
Szent-Györgyi és a tudományos iskola. (Magyar Tudomány, 1983)
Az öregedés. Biológiai elváltozások, megbetegedések és szociális problémák öregkorban. Többekkel. (Bp., 1984).

Irodalom

Irod.: B. I. egy hosszú pálya emlékei. (Biokémia, 1986)
Moss, R. W. Free Radical. Albert Szent-Györgyi and the Battle over Vitamine C. (New York, 1988)
Szabó Dezső: Megemlékezés B. I.-ról. (Orvosegyetem, 1998)
Guba Ferenc: Megkésett megemlékezés B. I.-ról. (Orvosi Hetilap, 2000).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013