Falusné Szikra Katalin
Falusné Szikra Katalin

2022. január 24. Hétfő

Falusné Szikra Katalin

közgazdász

Születési adatok

1924. június 9.

Moszkva, Szovjetunió

Halálozási adatok

2006. január 6.

Budapest


Család

Sz: Szikra Gyula (†1941) statisztikus, Nagy Júlia. F: Falus György újságíró, rádiós szerkesztő.

Iskola

Budapesten éretts. (1942), szabószakmunkás-bizonyítványt (1943), a Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetemen közgazdász okl. szerzett (1951), az MKKE-n doktorált (1958), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1961), doktora (1970). Az MTA tagja (l.: 1976. máj. 7.; r.: 1985. máj. 9.).

Életút

Budapesten Weil Hedvignél szabósegéd (1942–1944), a Pénzintézeti Központ tisztviselője (1945–1948), az Állami Ellenőrzési Központ Gazdaságpolitikai Osztályának munkatársa (1948–1951). Az MKKE Politikai Gazdaságtan Tanszék, ill. a BKE Összehasonlító Gazdaságtan Tanszék tanársegéde (1951–1959), egy. adjunktusa (1959–1961), egy. docense (1961–1971), egy. tanára (1971. júl. 1.–1996. febr. 28.). Tudományos pályafutásának kezdetén a technikai fejlettségnek a dolgozók képzettségére és a munkamegosztásra, ill. a munkaszervezésre gyakorolt hatását vizsgálta. Későbbi kutatásainak középpontjába a termelékenységnek és hatékonyságnak a gazdasági növekedésben betöltött szerepe került. Elsők között tárta fel a volt szocialista országok gazdasági növekedése lelassulásának okait, a kelet-európai gazdasági fejlődés szakaszosságát. Összehasonlító elemzéseknek vette alá a kelet- és nyugat-európai gazdaságok ún. nem mérhető tényezőit (pl. ösztönzés, szervezés stb.). Vizsgálta továbbá az ún. első és második gazdaság közötti jövedelemkülönbségeket, a munkaerőigény és a munkanélküliség újabb, a rendszerváltozáskor jelentkező összefüggéseit.

Elismertség

Az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának elnökhelyettese (1979–1982), az Akadémiai Kutatóhelyek Bizottsága tagja (1990–1992). Az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottsága, Ipargazdasági Bizottsága, Munkatudományi Bizottságának tagja.

Elismerés

Munka Érdemérem (1961), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Munka Érdemrend (arany, 1980), a szocialista országok tudományos akadémiái társadalomtudományi alelnökeinek nemzetközi díja (1980).

Szerkesztés

A Közgazdasági Szemle szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: A szellemi és a fizikai munka viszonyáról hazánkban. (Közgazdasági Szemle, 1955)
A technikai haladás és az ipari munka. Kand. értek. is. (Bp., 1961)
Automatizálás és szakmai képzettség. (Valóság, 1961)
A tőkés termelési mód kialakulása és fejlődése. (Bp., 1964)
A bérezés néhány aktuális problémája és a munka szerinti elosztás. (Társadalmi Szemle, 1966)
Létszám, termelékenység – gazdasági növekedés. Hét európai ország fejlődése. 1950–1965. (Bp., 1968)
A foglalkoztatás, a termelékenység és a hatékonyság szerepe az európai szocialista országok fejlődésében. Doktori értek. (Bp., 1970)
A termelékenység és hajtóerői. (Bp., 1975)
A gazdasági verseny és a szocialista vállalat. (A társadalmi tulajdon és a szocialista vállalat. Bp., 1975)
A munka szerinti elosztás és tervezésük néhány kérdése. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1976. nov. 11.
megjelent: Közgazdasági Szemle, 1977)
Munkabér, ösztönzés, elosztás. (Bp., 1979)
A kis tulajdon helyzete és jövője. (Időszerű közgazdasági kérdések. Bp., 1986)
Az első és a második gazdaság közötti bér-, illetve jövedelem-diszparitás Magyarországon. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1985. nov. 27.
megjelent: Értekezések, emlékezések. Bp., 1986)
A képzettség szerepe jövedelmi és vagyoni differenciálódásban. (Bp., 1989)
Small-Scale Property in a Socialist Economy. (Bp., 1988)
A tudás leértékelődése. (Bp., 1990)
The Position and Conditions of Intellectuals in Hungary. (Bp., 1995)
Műszaki fejlődés és munkaerőigény. A fejlett országok tapasztalatai nyomán. (Magyar Tudomány, 2000)
Munkanélküliség és diplomás túltermelés. (Közgazdasági Szemle, 2001)
A humántőke állapota és beilleszkedésünk Európába. Kozma Ferenccel. (Társadalom és Gazdaság, 2002)
A tanulás átalakuló szerepe. (Munkaügyi Szemle, 2003)
Az EU szociálpolitikája és Magyarország. (Fejlesztés és Finanszírozás, 2004).

Irodalom

Irod.: Marton Tamás: Beszélgetés F. Sz. K.-nal akadémikussal az új év küszöbén a foglalkoztatás, a bérek, az érdekegyeztetés kilátásairól. (Munkaügyi Szemle, 1999)
Szabó Katalin: F. Sz. K. születésnapjára. (Közgazdasági Szemle, 1999)
F. Sz. K. (Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. Bp., 2010).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője