Kenyeres Balázs
Kenyeres Balázs

2021. február 25. Csütörtök

Kenyeres Balázs

orvos, igazságügyi orvos

Születési adatok

1865. február 21.

Brassó

Halálozási adatok

1940. február 10.

Budapest


Iskola

A budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1888), a törvényszéki orvostani vizsgáló módszerek tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1894), az MTA tagja (l.: 1918. máj. 2.; r.: 1935. máj. 16.). 

Életút

A budapesti tudományegyetem Törvényszéki Orvostani Intézete egy. tanársegéde (1888–1895) és magántanára (1894–1895), egyúttal az államrendőrség rendőrorvosa (1892–1895). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a törvényszéki orvostan ny. rk. (1895–1896), ny. r. tanára (1896–1915); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1897–1898, 1904–1905, 1911–1912), az egyetem rektora (1913–1914). A Pázmány Péter Tudományegyetemen a törvényszéki orvostan ny. r. tanára (1915–1935); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1919–1922), az egyetem rektora (1934–1935). A kolozsvári, majd a budapesti és pestvidéki törvényszék szakértője. A Horthy Miklós Kollégium igazgatótanácsának elnöke (1922–1935). 

Az igazságügyi orvostan kiemelkedő művelőjeként elsősorban az emberi és állati csontok mikroszkopikus elkülönítésében és a radiológiának a törvényszéki orvostanban való alkalmazása területén ért el nemzetközileg is jelentős eredményeket. A törvényszéki szakorvosképzés egyik magyarországi megteremtője. 

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (r.: 1929). A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének (MONE) elnöke, díszelnöke (1935–1940). A Turul Szövetség első magisztere. Az Igazságügyi Orvosi Tanács tagja, a Törvényszéki Orvosvizsgáló Bizottság elnöke.

 

A Német Törvényszéki és Szociális Orvosi Társaság t. tagja (1937). A hallei Leopoldina Német Természettudományi Akadémia tagja (1939). 

Elismerés

Balassa János-díj (1927). 

Főbb művei

F. m.: Az orvosi mentés kézikönyve. Többekkel. (Bp., 1891)
A törvényszéki orvostan haladása. (A gyakorlati orvostan haladása. Bp., 1894)
Megfigyelési minták orvosszakértői jegyzőkönyvek szerkesztéséhez. (Bp., 1896)
Az orvosszakértői működés körül előforduló hibák, azok forrása és orvoslásuk eszközei. (Erdélyrészi Jogi Közlöny, 1908)
Tövényszéki orvostan. Egy. tankönyv. I–III. köt. (Bp., 1909–1911)
Az öncsonkításról. (Kolozsvár, 1914)
Az orvos-természettudományok a büntetendő cselekmények nyomozásában. (Kolozsvár, 1914)
Lőfegyverekkel okozott és egyéb sérülések körül végzett újabb vizsgálatokról. (Gyógyászat, 1915)
Halálesetek tisztázása nyomozás és vizsgálat után. (Rend, 1925)
A törvényszéki orvostan feladatai és teljesíthetésük feltételei. Akadémiai székfoglaló is. (Rend, 1925)
A törvényszéki orvostan tankönyve. I–II. köt.. (Bp., 1925–1926)
Az orvos szerepe az igazságszolgáltatásban. (Bp., 1925)
Szemelvények egy meg nem írt naplóból. (Bp., 1933)
Tárgyi bizonyítékok a halálesetek felderítésénél. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1936. jún. 8.
megjelent, németül: Sachliche Beweisung bei der Klärung von Todesfällen. Berlin–Leipzig, 1935). 

Irodalom

Irod.:Avarffy Elek: K. B. a keresztény nemzeti politikában. (Bp., 1937)
Bochkor Ádám: K. B. (Gyógyászat, 1940)
Jankovich László: K. B. (Orvosi Hetilap, 1940). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013