Achim L. András

politikus, földműves

Névváltozatok

Achim Liker András

Születési adatok

1871. március 15.

Békéscsaba, Békés vármegye

Halálozási adatok

1911. május 15.

Békéscsaba, Békés vármegye

Temetési adatok

1911. május 17.

Békéscsaba

Felsővégi Temető

Család

Igen kiterjedt erdélyi, ill. részben szlovák eredetű evangélikus paraszti családból származott.

Dédszülei, apai: Achim György (1786. nov. 22. Békéscsaba–1852. okt. 13. Békéscsaba) földbirtokos, Kerepeczky Judit (1787. dec. 9. Békéscsaba–1852. aug. 23. Békéscsaba). Tizenkét gyermekük született, közülük Achim Ádám volt a legfiatalabb.

Achim György és Kerepeczky Judit gyermekei közül: Achim Mátyás szűrszabómester fia: Achim Mihály (1848. júl. 21. Békéscsaba–1911. szept. 14. Alsódabas, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) evangélikus lelkész, a gyóni gyülekezet lelkipásztora.

Achim Mihály fia: Gyóni Géza (= Achim Géza, 1884. jún. 25. Gyón, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.–1917. jún. 25. Krasznojarszk, Oroszország) költő, szerkesztő, újságíró.

Áchim György és Kerepeczky Judit legkisebb fia: Achim Ádám (1830. szept. 1. Békéscsaba–1899. okt. 23. Szarvas, Békés vm. Temetés: 1899. okt. 25. Kondoros) evangélikus lelkész, esperes, a szarvasi gimnázium teológiatanára.

Nagyszülei, apai: Achim János (1811. Békéscsaba–1887. Békéscsaba) földbirtokos, Békéscsaba város (al)bírója, Liker Ilona.

Szülei: Achim András (1845. dec. 20. Békéscsaba–1896. jan. 5. Békéscsaba) földműves, majd parasztgazda, Prisztavok Ilona. Édesanyja gyermekágyi lázban hunyt el.

[id.] Achim András testvérei: Valastyán Jánosné Achim Ilona (1835. Békéscsaba–1907. nov. 15. Gyula, Békés vm.), Achim János (1838. dec. 13. Békéscsaba), Gajdács Andrásné Achim Judit (1841. ápr. 19. Békéscsaba–1930. ápr. 9. Békéscsba), Kliment Györgyné Achim Erzsébet (1843. máj. 24. Békéscsaba–1901. szept. 12. Békéscsaba), Achim György (1848. ápr. 16. Békéscsaba), Achim Pál (1850. márc. 31. Békéscsaba–1917. okt. 4. Békéscsaba).

Nevelőanyja: Maczák Judit (1852. okt. 5. Békéscsaba–1934. júl. 7. Békéscsaba); Maczák János (1827. júl. 18. Békéscsaba–1872. ápr. 5. Békéscsaba) és Achim Ilona (1827. aug. 16. Békéscsaba–1908. aug. 3. Békéscsaba) leánya.

Achim Ilona, Achim János – Achim András nagyapja – testvére volt.

Édesanyját nem ismerhette, családnevében az L. nagyanyja (Liker) családnevére utal, megkülönböztetésül rokonától Achim F[rankó]. Andrástól (= Achim F. András, 1857. máj. 12. Békéscsaba–1919. okt. 20. Békéscsaba), aki mint békéscsabai képviselő-testületi tag szintén jelentős szerepet játszott a helyi közéletben. [Ady Endre is összekeverte a két azonos nevű politikust!]

Felesége: 1894. nov. 13.–1911. máj. 15..: Rajtár Ilona (1875. nov. 30. Békéscsaba–1931. ápr. 8. Békéscsaba); Rajtár András és Bagyinka Ilona leánya.

Gyermekei, leányai: Vágó Gyuláné Achim Ilona (1895. nov. 20. Békéscsaba–1965. jún. 29. Bp. Temetés: 1965. júl. 5. Óbuda) és Medvegy Elemérné Achim Mária (= Orbán Sándorné, 1897. márc. 12. Békéscsaba–1978. máj. 29. Bp. Temetés: 1978. jún. 12. Békéscsaba, Felsővégi Temető); fia: ifj. Achim L. András (1899. márc. 25. Békéscsaba–1942. máj. 26. Debrecen, Hajdú vm.) mérnök.

Achim Ilona férje: Vágó Gyula (1893. febr. 27. Siófok, Veszprém vm.) mérnök; literáti Vágó Pál (1853. jún. 6. Jászapáti, Jász-Kun kerület–1928. okt. 15. Bp. Temetés: 1928. okt. 19. Jászapáti) festőművész és Egert Ilona (1864. okt. 13. Tokaj, Zemplén vm.) fia.

Leányuk: Bóna Istvánné Vágó Eszter (1928. febr. 28. Debrecen–1970. jún. 18. Dunaújváros, Fejér m. Temetés: 1970. jún. 26. Óbuda) régész, a Sztálinvárosi [Dunaújvárosi] Múzeum igazgatója (1955–1970).

Vágó Eszter férje: Bóna István (1930. febr. 10. Heves, Heves m.–2001. jún. 6. Dunaújváros) régész, egyetemi tanár, az MTA tagja (l.: 1990; r.: 1998).

Achim Mária 1. férje: Orbán Sándor (1893. aug. 19. Hódmezővásárhely, Csongrád vm.) mérnök.

Achim Mária 2. férje: Medvegy Elemér György (1895. febr. 1. Bp.–1973. jún. 13. Bp. Temetés: 1973. jún. 20. Farkasrét) építészmérnök; Medvegy Pál és Kohut Judit fia.

Iskola

Középiskoláit a békéscsabai algimnáziumban (1881–1885) és a szarvasi evangélikus főgimnáziumban végezte (1885–1887: a hatodik osztályból kimaradt). Utolsó gimnáziumi éveiben Szarvason, rokonánál, Achim Ádámnál lakott. Később apjától örökölt, ill. feleségével hozományba kapott kétszáz holdas birtokán gazdálkodni kezdett.

Életút

A békéscsabai községi, majd a vármegyei közgyűlés tagja (1898-tól), a Békéscsabai Általános Népegylet megszervezője (1904), a Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt békéscsabai szervezetének elnöke (1904. aug.), a párt országgyűlési képviselője (1905. febr. 17.–1906. febr. 19.). A Magyarországi Független Szocialista Parasztpárt, ill. a Magyarországi Parasztpárt alapító tagja (1906. márc. 18.). A párt még ugyanabban a hónapban egyesült a Független Szocialista Szövetséggel Magyarországi Független Szocialista Parasztszövetség néven, de szervezeti különállását megtartotta. – A Várkonyi Istvánnal közösen alapított földmunkás érdekképviseleti szervezet, a Földmívelők, Kisgazdák és Kubikusok Országos Szakegylete elnöke (1906); újságjának, a Földmívelők Lapjának kiadója (1907). 1906-ban ismét Békéscsaba országgyűlési képviselőjévé választották (1906. máj. 19-től), de a Kúria „etetés-itatás”, valamint osztály elleni izgatás miatt már szept.-ben megsemmisítette a mandátumát, s politikai jogait egy évre felfüggesztette. 1908 pünkösdjére (jún. 7.–8.) országos parasztkongresszust szervezett Békéscsabán, amelyen 403 helység 607 küldötte vett részt. Az 1910. évi országgyűlési választásokon harmadszor is elnyerte a békéscsabai választókerület mandátumát (1910. jún. 21.–1911. máj. 15.).

1911 tavaszán elmérgesedő, a sajtó útján nagy nyilvánosságot kapott vitába keveredett a községi képviselőtestület több tagjával. Máj. elején megvásárolta a Békéscsabai Friss Újságot, s annak hasábjain durva hangnemben támadta politikai ellenfelét, Zsilinszky Endrét. Máj. 14-én Zsilinszky fiai, Endre és Gábor saját házában követeltek elégtételt Achimtól, aki a dulakodás közben halálosan megsebesült. Egyes tanúk szerint Zsilinszky Endre lőtte le hátulról a menekülő Achimot, a testvérek azt állították, hogy a bátyja életéért aggódó Gábor pisztolyából érte a végzetes lövés. A bíróság a több bizonyítékkal alátámasztott utóbbi vallomást fogadta el, s önvédelem címén fölmentette őket.

Emlékezet

Achim L. András a 20. század elejének egyik legjelentősebb parasztpolitikusa, a magyar parasztság első országgyűlési képviselője. Parlamenti beszédeiben és írásaiban polgári demokratikus reformokat, földreformot követelt. Ady Endre (1877–1919) baráti köréhez tartozott, az író több publicisztikájában méltatta politikusi tevékenységét.

Achim L. András Békéscsabán, a Felsővégi (Berényi úti) Evangélikus Temetőben, családi sírboltban nyugszik. Temetése politikai kiállás volt mellette: huszonötezren rótták le kegyeletüket. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2006-ban). Az 1930-as években először Takács Imre foglalkozott az agrárszocialista megmozdulásokkal, a II. világháború után a magyar történeti irodalom fókuszába kerültek a század eleji parasztmozgalmak: Achim L. András első monográfusa Tibori János volt (1958). Tibori János több, addig ismeretlen dokumentumot tett közzé az Achim családról, ill. a századelő helyi munkásmozgalmi eseményeiről. Achim L. András születésének 100. évfordulóján emlékülést is rendeztek (1971), ill. sorra napvilágot láttak Achim életével foglalkozó monográfiák és dokumentumok (köztük Domokos József kommunista védőügyvéd munkái és visszaemlékezései). Egy évtizeddel később jelentős szakmai vita alakult ki a Bajcsy Zsilinszky–Achim ellentétről (az Új Tükörben, az Alföldben és más népszerű folyóiratban; 1982-ben). Szintén az 1980-as években Fancsovits György kiadta országgyűlési beszédeit (1986), a rendszerváltás éveiben pedig elkezdődött az életmű újabb feltárása: Vigh Károly, Molnár József és Molnár M. Eszter munkássága nyomán. Halálának 100. évfordulóján Békéscsabán tudományos konferenciát és egész napos ünnepségsorozatot rendeztek (2011. máj. 15-én).

Achim L. András irodalmi utóélete is jelentős: Féja Géza (1965) és Sarusi Mihály (1985) regényben állított neki emléket, Filadelfi Mihály színművet írt róla (1987). Molnár M. Eszter verset írt róla, ill. s igen jelentős bibliográfiai kötetet állított össze tevékenységéről (feldolgozva az Achimmal kapcsolatos szépirodalmi alkotásokat is).

Róla nevezték el a békéscsabai Áchim L. András Általános Iskolát (2001-től). Születésének 100. évfordulóján Békéscsabán mellszobrot állítottak neki; a Szobor sétány részeként, az ún. Élővíz-csatorna partján (Marton László alkotása, 1971). Újabb, egészalakos mészkő portrészobra szintén Békéscsabán, a Mokri úti Idősek Napköziotthon előtt látható (Markolt György alkotása, 1981). Andrássy Kurta János festőművész bronz plakettet készített róla (Molnár M. Eszter tulajdonában van, 1997). Legismertebb portréja Veres Gusztáv festőművész alkotása, de Schéner Mihály festőművész is megörökítette emlékét (Áchim a Fiume Kávéház előtt, 1976). Néhány, Ady Endréhez írott levelét és egyéb írását az MTA Kézirattára őrzi. Békéscsabán, az Achim-család a Mészáros utcában lakott (ebben a házban történt a gyilkosság, ma: Áchim L. András utca). Mosonmagyaróvárott és Mezőberényben is utca; Békéscsabán még lakótelep is őrzi emlékét. Születésének 100. évfordulóján postabélyeget is megjelentettek tiszteletére (Vagyóczky Károly alkotása, 1971).

Szerkesztés

1906. ápr.-ban megindította a párt hetilapját, a Paraszt Újságot, amelynek főszerkesztője, 1908-ban ún. lapvezére lett. A lap 1906. dec.–1908. máj. között szünetelt (újraindítása után sikertelenül próbálta Budapestre felvinni és országos lappá fejleszteni), majd 1910. máj.-i megszűnéséig rendszertelenül jelent meg.

Főbb művei

F. m.: források: A vitás parasztpárti programmról. (Huszadik Század, 1908. 2.)
Dokumentum. Áchim L. András beszédeiből és cikkeiből. – Áchim L. András képviselőházi beszéde, 1906. júl. 20. (Válasz, 1947. 5.)
Áchim L. András beszédei az Országgyűlésben. Vál., jegyz., bev. Fancsovits György. (A Békés Megyei Tanács VB kiadványa. Békéscsaba, 1986).

Irodalom

Irod.: családi és egyéb források: A parasztvezér halála. (Budapesti Hírlap, 1911. máj. 16.)
Achim Andrást agyonlőtték. Békéscsaba forrong. (Délmagyarország, 1911. máj. 16.)
Achim halála. (Friss Újság, 1911. máj. 16.)
A csabai tragédia. [Az Achim-gyilkosságról.] (Magyarország [napilap], 1911. máj. 16.)
Áchim. [vezércikk.] – Áchimot agyonlőtték. Politikai gyilkosság? (Népszava, 1911. máj. 16.)
Izgatás osztály és felekezet ellen. [vezércikk.] – A parasztkirály tragédiája. Achim Andrást lelőtték. (Pesti Hírlap, 1911. máj. 16.)
Achim Andrást megölték. Zsilinszky Endre fiai lelőtték. (Pesti Napló, 1911. máj. 16.)
Achim András élete és halála. – Achim Andrást megölték. (Az Újság, 1911. máj. 16.)
Véres epizód. Achim Andrást agyonlőtték. Zsilinszky Gábor a gyilkos. Forrongás Békéscsabán. (Világ [napilap], 1911. máj. 16.)
A parasztkirály halála. (Budapesti Hírlap, 1911. máj. 17.)
A holt agitátor. (Délmagyarország, 1911. máj. 17.)
Békéscsaba gyásza. Előkészületek a temetésre. [Helyszíni beszámoló Békéscsabáról.] (Friss Újság, 1911. máj. 17.)
A parasztkirály temetése. (Friss Újság, 1911. máj. 18.)
Achim András tragédiája. (Az Újság, 1911. máj. 17.)
Achim András temetése. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap, 1911. máj. 18.)
Achim temetése. (Magyarország [napilap], 1911. máj. 18.)
Achimot eltemették. (Délmagyarország, 1911. máj. 18.)
A parasztkirály temetése. (Pesti Napló, 1911. máj. 18.)
Képek a parasztkirály temetéséről. (Az Újság, 1911. máj. 18.)
Eltemették a parasztkirályt. (Világ [napilap], 1911. máj. 18.)
Achim András. [vezércikk.] – Achim András halála. (Békés [hetilap], 1911. 21. [máj. 21.])
A csabai dráma. A Zsilinszky-fiúk az esküdtszék előtt. (Világ [napilap], 1911. jún. 20.)
A csabai dráma. Második nap. Terhelő tanúk Zsilinszkyék ellen. (Világ [napilap], 1911. jún. 21.)
A csabai dráma. Harmadik nap. Az öreg Zsilinszky a bíróság előtt. Achim haragosai. (Világ [napilap], 1911. jún. 22.)
A csabai dráma. Negyedik nap. Befejezték a bizonyítási eljárást. (Világ [napilap], 1911. jún. 23.)
Fényes Samu: Az Áchim-per. Felebbezés [!] a közönséghez (Békéscsaba, Tevan Adolf Könyvnyomdája, 1911)
Védőbeszéd Zsilinszky-fiúk pörében. Tartotta Kenedi Géza. (Bp., 1911)
Zigány Árpád: Ábel ivadékai. [Az Achim-gyilkosságról.] (Huszadik Század, 1911. 2.)
Az úri „testi sértők.” A Zsilinszky-fiúk a budapesti esküdtbíróság előtt. (Népszava, 1912. jan. 16.)
A Zsilinszkyek pöre. [A gyilkosság részleteiről.] (Népszava, 1912. jan. 17.)
Áchim gyilkosait fölmentették! (Népszava, 1912. jan. 18.)
Losonczi Zoltán: „Téged nagyon sokan félreértettek…” Látogatás a magyar birtokpolitika első képviselőjének házánál. Hogy él Áchim L. András családja Békéscsabán? (Pesti Napló, 1924. okt. 26.)
Vass Vilmos: Az Achim-éra. Igazságok az Achim-legendából. (Békéscsaba, 1926)
Takács Imre: A békéscsabai Áchim-féle agrárszocialista mozgalom. (Magyar Gazdák Szemléje, 1930)
A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai. 1890–1944. Szerk. Bálint Ferenc és G. Vass István. (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. Békéscsaba, 1971)
H. Sándor Magda: Adalékok Áchim L. András családfájáról. [Achim Ádámról.] (Békés Megyei Népúság, 1971. jún. 27.).

Irod.: források: szépirodalom: Ady Endre: Achim F. András. [Achim L. Andrásról, tévesen Achim F. András néven!] (Budapesti Napló, 1905. febr. 17.)
Ady Endre: Achim András üzenete. (Budapesti Napló, 1907. nov. 29.)
Féja Géza: Áchim L. András, a „parasztkirály”. (Válasz, 1937. 2.)
Szabó Dezső: Achim András. (Sz. D. újabb művei. 40–41. Bp., Ludas Mátyás, 1938)
Féja Géza: Szabad csapat. Életregény. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1965)
Féja Géza: Achim L. András. (Új Írás, 1971. 5.)
Féja Géza: Achim L. András. (F. G.: Törzsek, hajtások. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1978)
Féja Géza: Áchim L. András élete és halála. (Új Auróra, 1981. 3.)
Filadelfi Mihály: A torzó Messiás. Színmű három részben. Az utószót írta Fábián Zoltán. (Új Auróra, 1983. 1. és külön: Új Auróra Füzetek. A Békéscsabai Városi Tanács kiadványa. Békéscsaba, 1987)
Sarusi Mihály: A kaporszakállú nádvágó. Dokumentumregény. [Achim Andrásról.] (Rakéta Regénytár. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1985)
Féja Géza: Áchim L. András élete. (Békési Élet, 1988. 4.)
Féja Géza: Achim L. András nyomában. Az utószót írta Féja Endre. (A Békés Megyei Könyvtár kiadványa. Békéscsaba, 2015).

Irod.: feldolgozások: önálló művek: Koroda Miklós: Áchim András, a „csabai parasztvezér.” (Szabad Föld Könyvtára 5. Bp., Szikra Könyvkiadó, 1946)
Tibori János: Az Achim L. András-féle békéscsabai parasztmozgalom. Részben egy. doktori értek. is. (Békéscsaba, 1958)
Földmunkás és szegényparaszt mozgalmak Magyarországon. 1848–1948. I–II. köt. Szerk. Pölöskei Ferenc és Szakács Kálmán. (A Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete [MEDOSZ] kiadványa. Bp., 1962)
Domokos József: Áchim L. András. (Monográfia.] (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1971)
Áchim L. András Emlékkönyv. 1871–1971. Születésének 100. évfordulójára. Szerk. Pölöskei Ferenc és Szabó Ferenc. (A Békéscsabai Városi Tanács kiadványa. Békéscsaba, 1972)
Nemesi László: „Minő impertinencia.” Áchim L. András halála a korabeli sajtó tükrében. (A TIT Békés Megyei Szervezete kiadványa. Békéscsaba, 1981)
Pető Gábor Pál: Perújítás Áchim L. András halála ügyében. [Történelmi esszé.] (Bp., Szerző kiadása, 1992)
Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre. [Monográfia.] (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1992)
Molnár M. Eszter: Áchim L. András emlékezete. Áchim L. András az irodalomban. (Bp., Mezőgazda Kiadó, 1997)
Molnár József: Achim L. András élete és halála. (Bp., Püski Kiadó, 2002)
Áchim L. András az idő mérlegén. A parasztvezér születésének 130. évfordulója alkalmából szervezett rendezvények szöveggyűjteménye. Szerk. Hrivnák Mihály és Szabó Ferenc. [Kétnyelvű – magyar–szlovák – kiadvány.] (A XII. Kerületi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat kiadványa. Bp., 2003)
Áchim L. András öröksége. Az Áchim L. András halálának 100. évfordulója alkalmából tartott tudományos emlékülés előadásai. Újkígyós, 2011. nov. 26. Szerk. Molnár M. Eszter és Uhrin Erzsébet. [Kétnyelvű – magyar–szlovák – kiadvány.] (A PC Magister Alapítvány kiadványa. Bp., 2012)
Hrivnák, Michal: Áchim a Slováci. – Áchim és a szlovákság. Ford.: Hollerné Racskó Erzsébet. (Bp., Croatica Kiadó, 2014)
Molnár M. Eszter: Áchim L. András és kora. Kutatási bibliográfia. (A PC Magister Alapítvány kiadványa. Bp., 2018).

Irod.: feldolgozások: fontosabb dolgozatok: Mengyán György: Áchim L. András élete. 1–3. (Viharsarok Népe, 1954. dec. 23.–1954. dec. 24.–1954. dec. 25.)
Kölkedi István: Áchim L. András Sopronban. (Soproni Szemle, 1961. 2.)
Molnár József: Achim L. András. (Új Látóhatár, 1961. 2.)
Vér Andor: Emlékezés Bajcsy-Zsilinszky Endrére és a „Szabadság”-ra. Részlet egy készülő önéletrajzregényből. [Achim Andrásról is.] (Borsodi Szemle, 1965. 1.)
Domokos József: Egy választás története. (Látóhatár, 1966. 3-4.)
Farkas József: Áchim L. András és Várkonyi István kapcsolata. (Békési Élet, 1968. 1.)
Király István: Új dokumentum fényében. Ady Endre és Achim L. András. (Népszabadság, 1969. jan. 22.)
Király István: Áchim parasztpártjának fő történeti problémái. (Agrártörténeti Szemle, 1969. 3-4. és külön: 1970)
Nagy Dezső: – Az Áchim L. András-féle parasztmozgalom költészete. – Pölöskei Ferenc: Áchim L. András a parlamentben. – Szabad Olga: Válogatott bibliográfia Áchim L. András életének és mozgalmának megismeréséhez. (Békési Élet, 1971. 2.)
Krupa András: Öt élő Áchim-anekdota. (Békési Élet, 1971. 6.)
Tibori János: Száz esztendeje született Áchim L. András. (Békés Megyei Hírlap, 1971. márc. 14.)
Tibori János: Emlékezés Áchim L. Andrásra születésének századik évfordulóján. (Történelem 11. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat kiadványa. Szeged, 1971)
Kubinyi Ferenc: Vita egy legendáról. [Áchim L. Andrásról.] 1–3. (Új Tükör, 1981. 52.–1982. 1.–1982. 2.) és Vita egy legendáról. Hozzászólások. 1–5. (Új Tükör, 1982. 3.–1982. 5.)
Pölöskei Ferenc: Legendák Áchim Andrásról. (História 1982. 2.)
Farkas József: A történelem igazolta Áchim L. Andrást. (Békési Élet, 1983. 2.)
Vigh Károly: Ecsetvonások Áchim L. András portréjához. (Békési Élet 1984. 1.)
Fancsovics György: A „munkálkodó nép” és a parasztönállóság kérdése Mezőfi Vilmos és Áchim L. András kapcsolatainak tükrében. (Békési Élet, 1986. 3.)
Siklós András: Az Áchim-ügy. (História 1987. 5-6.)
Borsi József: Áchim L. András alakja és a magyar populista gondolkodás. (Hitel, 1990. 4.)
Vigh Károly: Az Achim-dráma tárgyilagos megítéléséről. (Új Magyarország 1992. nov. 7.)
Molnár M. Eszter: „Én az igazság kis fekete göröngye vagyok!” Emlékezés a 125 éve született Áchim L. Andrásra. (Békés Megyei Hírlap, 1996. márc. 14.)
Molnár József: Áchim és Nagyatádi. (Magyar Szemle, 1998. 9-10.)
Kupán Árpád: Áchim L. András parasztvezér alakja a múlt század eleji nagyváradi sajtóban. (Várad [folyóirat], 2004. 4.)
Hegedűs Sándor: A parasztvezér. Áchim L. András. (Ezredvég, 2008. 10.)
Romány Pál: Áchim L. Andrásra emlékezve. (Agrártörténeti Szemle, 2011. 1-4. és Ezredvég, 2011. 11.)
Hegedűs Péter: Száz éve ölték meg Áchim Andrást. (Élet és Tudomány, 2011. 22.)
Pritz Pál: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Áchim L. András és Féja Géza. (Múltunk, 2020. 1.).

Irod.: lexikonok, adattárak: A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. (Bp., 1905)
Politikai Magyarország. A politikai pártok története. Politikai és parlamenti lexikon. (Bp., 1914)
Társadalmi lexikon. Szerk. Madzsar József. (Bp., 1928)
Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerk. Vass Henrik. (Bp., 1972)
Magyar agrártörténeti életrajzok. I–III. köt. Szerk. Für Lajos és Pintér János. (Bp., 1987–1989)
Ki kicsoda a történelemben? Szerk. Szabolcs Ottó és Závodszky Géza. (Bp., 1990)
Evangélikus arcképcsarnok. Szerk. Tóth-Szöllős Mihály. (Bp., 2002)

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSVC-QX35?lang=hu ([id.] Achim György születési anyakönyve, 1786)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSRX-MTZJ?lang=hu&i=196 ([id.] Achim György és Kerepeczky Judit házassági anyakönyve, 1805)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSRX-MT3R?lang=hu (Achim Ilona születési anyakönyve, 1827)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NS2-2HW8?lang=hu ([ifj.] Achim János születési anyakönyve, 1838)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NS2-X19K?lang=hu (Achim Judit születési anyakönyve, 1841)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NS2-GP7Y?lang=hu (Achim Erzsébet születési anyakönyve, 1843)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NS2-VTRY?lang=hu ([id.] Achim András születési anyakönyve, 1845)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSRX-QSV9-1?lang=hu (Achim Ilona és Maczák János házassági anyakönyve, 1845)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NS2-VKF5?lang=hu ([legifj.] Achim György születési anyakönyve, 1848)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NS2-D23F?lang=hu (Achim Mihály születési anyakönyve, 1848)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NS2-LMZQ?lang=hu (Achim Pál születési anyakönyve, 1850)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSRX-QL9B?lang=hu&i=622 (Achim Györgyné Kerepeczky Judit halotti anyakönyve, 1852)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSRX-Q2BH?lang=hu&i=624 ([id.] Achim György halotti anyakönyve, 1852)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NS2-KW7K?lang=hu (Maczák Judit születési anyakönyve, 1852)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NS2-K1FN?lang=hu (Achim F. András születési anyakönyve, 1857)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XC5Z-66K?lang=hu (Egert Ilona születési anyakönyve, 1864)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NSK-P1MV?lang=hu (Achim L. András születési anyakönyve, 1871 [valójában márc. 15-éről 16-ára virradóra született, az anyakönyv szerint 16-a])

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NSV-P9WS?lang=hu (Rajtár Ilona születési anyakönyve, 1875)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XX7D-SV2?lang=hu (Vágó Gyula születési anyakönyve, 1893)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JB3-6C64?lang=hu (Achim Ilona születési anyakönyve, 1895)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NS2-T2Z8?lang=hu (Medvegy Elemér születési anyakönyve, 1895)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JYB-VYZ2?lang=hu ([id.] Achim András halotti anyakönyve, 1896)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JB3-NGFQ?lang=hu (Achim Mária születési anyakönyve, 1897)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3C-PJM9?lang=hu ([ifj.] Achim L. András születési anyakönyve, 1899)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J38-G6KX?lang=hu (Achim Ádám halotti anyakönyve, 1899)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302220 (Achim Ádám gyászjelentése, 1899)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JY1-6JD6?lang=hu (Kliment Györgyné Achim Erzsébet halotti anyakönyve, 1901)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J38-F3J9?lang=hu (Valastyán Jánosné Achim Ilona halotti anyakönyve, 1907)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JYB-G2WY?lang=hu (Maczák Jánosné Achim Ilona halotti anyakönyve, 1908)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302221 (Achim L. András gyászjelentése, 1911)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J38-KLB4?lang=hu (Achim Pál halotti anyakönyve, 1917)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3D-7Y8K?lang=hu (Achim Mária és Orbán Sándor házassági anyakönyve, 1919)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J38-KLVN?lang=hu (Achim F. András halotti anyakönyve, 1919)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:65N9-NQFR?lang=hu (Achim Mária és Medvegy Elemér György házassági anyakönyve, 1921)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NK9-82F7?lang=hu (Achim Ilona és Vágó Gyula házassági anyakönyve, 1927)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/564234 és https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/564233 (literáti Vágó Pál gyászjelentése, 1928)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JYB-GP53?lang=hu (Gajdács Andrásné Achim Judit halotti anyakönyve, 1930)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JBM-DQ5S?lang=hu (Achim L. Andrásné Rajtár Ilona halotti anyakönyve, 1931)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JY1-6HFV?lang=hu (Achim Andrásné Maczák Judit halotti anyakönyve, 1934)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NV1-GCQF?lang=hu ([ifj.] Achim L. András halotti anyakönyve, 1942)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:WQ5H-J4N2?lang=hu (Vágó Gyuláné Achim Ilona halotti anyakönyve, 1965)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/564137 (Vágó Gyuláné Achim L. Ilona gyászjelentése, 1965)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JBQ-FSVF?lang=hu (Bóna Istvánné Vágó Eszter halotti anyakönyve, 1970)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/352965 (Bóna Istvánné Vágó Eszter gyászjelentése, 1970)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/211683 (Medvegy Elemér gyászjelentése, 1973)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6BT9-RG1W?lang=hu (Medvegy Elemér halotti anyakönyve, 1973)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/211684 (Medvegy Elemérné Achim L. Mária gyászjelentése, 1978)

https://www.dabas.hu/index.php/onkormanyzat/teb-ertektar/2049-achim-mihaly-siremleke (Achim Mihály síremléke és halotti anyakönyve, 1911)

http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/%C3%81chim_L(iker)_Andr%C3%A1s_(1871%E2%80%931911) (Áchim L. András szócikke a Békéswikin, 2013)

Megjegyzések

1. Anyakönyvi adata szerint Achim Andrásnak hívták. Az Achim családon belüli azonosítás miatt Achim L. Andrásként szerepelt politikai szereplése miatt. A család leszármazottai már következetesen az Achim L. névváltozatot használták, gyászjelentésen a kiejtés szerinti Áchim L. András szerepel.

2. Achim András mindig Achimnak írta a nevét, a korabeli lapok is Achimként foglalkoztak tevékenységével, jóllehet (részben Ady révén) gyakran összekeverték Achim F. Andrással. A magyarországi történeti irodalom Féja Géza kezdeményezésére Áchim L. András néven szerepelteti, az utóbbi években azonban újra terjed az Achim-változat!

3. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy két Achim F. András volt. Az életrajzban közölt Achim F. András születési és halotti anyakönyvein eltérő szülői neveket találtam: Achim Tamás és Frankó Judit a születési, ill. Achim F. András és Frankó Mária a halotti anyakönyvön!

5. A rokoni kapcsolatok az Achim család publikus történeti oldalairól: www.geni.com és www.myheritage.hu

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2025

Aktuális havi évfordulók

További évfordulók...

Foglalkozások

politikus (664), orvos (605), író (459), történész (365), jogász (332), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (169), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (101), művészettörténész (97), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)

További foglalkozások...

Achim L. András

Achim L. András

Aktuális havi évfordulók

Foglalkozások

Legfrissebb publikációk

Földieknek látszók