Achim L. András
Achim L. András

2020. október 27. Kedd

Achim L. András

politikus, földműves

Névváltozatok

Achim Liker András

Születési adatok

1871. március 15.

Békéscsaba

Halálozási adatok

1911. május 15.

Békéscsaba

Temetési adatok

1911. május 17.

Békéscsaba


Család

Jómódú erdélyi, ill. szlovák eredetű paraszti családból származott. F: Rajtár Ilona. Leánya: Achim Ilona, Achim Mária; fia: Achim András.

Iskola

Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában és Szarvason folytatta, de a hatodik osztályból kimaradt. Később apjától örökölt, ill. feleségével hozományba kapott kétszáz holdas birtokán gazdálkodni kezdett.

Életút

A békéscsabai községi, majd a vármegyei közgyűlés tagja (1898-tól), a Békéscsabai Általános Népegylet megszervezője (1904), a Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt békéscsabai szervezetének elnöke (1904. aug.), a párt országgyűlési képviselője (1905. febr.). A Magyarországi Független Szocialista Parasztpárt, ill. a Magyarországi Parasztpárt alapító tagja (1906. márc. 18.). A párt még ugyanabban a hónapban egyesült a Független Szocialista Szövetséggel Magyarországi Független Szocialista Parasztszövetség néven, de szervezeti különállását megtartotta. A Várkonyi Istvánnal közösen alapított földmunkás érdekképviseleti szervezet, a Földmívelők, Kisgazdák és Kubikusok Országos Szakegylete elnöke (1906); újságjának, a Földmívelők Lapjának kiadója (1907). 1906. máj.-ban ismét Békéscsaba országgyűlési képviselőjévé választották, de a Kúria „etetés-itatás”, valamint osztály elleni izgatás miatt már szept.-ben megsemmisítette a mandátumát, s politikai jogait egy évre felfüggesztette. 1908 pünkösdjére (jún. 7–8.) országos parasztkongresszust szervezett Békéscsabán, amelyen 403 helység 607 küldötte vett részt. Az 1910. jún.-i országgyűlési választásokon harmadszor is elnyerte a békéscsabai választókerület mandátumát.

1911 tavaszán elmérgesedő, a sajtó útján nagy nyilvánosságot kapott vitába keveredett a községi képviselőtestület több tagjával. Máj. elején megvásárolta a Békéscsabai Friss Ujságot, s annak hasábjain durva hangnemben támadta politikai ellenfelét, Zsilinszky Endrét. Máj. 14-én Zsilinszky fiai, Endre és Gábor saját házában követeltek elégtételt Achimtól, aki a dulakodás közben halálosan megsebesült. Egyes tanúk szerint Zsilinszky Endre lőtte le hátulról a menekülő Achimot, a testvérek azt állították, hogy a bátyja életéért aggódó Gábor pisztolyából érte a végzetes lövés. A bíróság a több bizonyítékkal alátámasztott utóbbi vallomást fogadta el, s önvédelem címén fölmentette őket.

A 20. század elejének egyik legjelentősebb parasztpolitikusa, a magyar parasztság első országgyűlési képviselője. Parlamenti beszédeiben és írásaiban polgári demokratikus reformokat, földreformot követelt. Ady Endre (1877–1919) baráti köréhez tartozott, az író több publicisztikájában méltatta politikusi tevékenységét.

Emlékezet

Békéscsabán, a Felsővégi (Berényi úti) Evangélikus Temetőben, családi sírboltban nyugszik. Temetése politikai kiállás volt mellette: 25 ezren rótták le kegyeletüket. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2006-ban). Az 1930-as években először Takács Imre foglalkozott az agrárszocialista megmozdulásokkal, a II. világháború után, a magyar történeti irodalom fókuszába kerültek a század eleji parasztmozgalmak: Achim első monográfusa Tibori János volt (1958).

 

Születésének 100. évfordulóján emlékülést is rendeztek (1971), ill. sorra napvilágot láttak Achim életével foglalkozó monográfiák és dokumentumok (köztük Domokos József kommunista védőügyvéd munkái és visszaemlékezései). Egy évtizeddel később jelentős szakmai vita alakult ki a Bajcsy Zsilinszky–Achim ellentétről (az Új Tükörben, az Alföldben és más népszerű folyóiratban; 1982- ben). Szintén az 1980-as években Fancsovits György kiadta országgyűlési beszédeit (1986), a rendszerváltás éveiben pedig elkezdődött az életmű újabb feltárása: Vigh Károly, Molnár József és Molnár M. Eszter munkássága nyomán. Halálának 100. évfordulóján Békéscsabán tudományos konferenciát és egész napos ünnepségsorozatot rendeztek (2011. máj. 15-én). Achim L. András irodalmi utóélete is jelentős: Féja Géza (1965) és Sarusi Mihály (1985) regényben állított neki emléket, Filadelfi Mihály színművet írt róla (1987). Molnár M. Eszter verset írt róla, ill. feldolgozta az Achimmal kapcsolatos szépirodalmi alkotásokat is. Róla nevezték el a békéscsabai Áchim L. András Általános Iskolát (2001-től).

 

Születésének 100. évfordulóján Békéscsabán mellszobrot állítottak neki; a Szobor sétány részeként, az ún. Élővíz-csatorna partján (Marton László alkotása, 1971). Újabb, egészalakos mészkő portrészobra szintén Békéscsabán, a Mokri úti Idősek Napköziotthon előtt látható (Markolt György alkotása, 1981). Andrássy Kurta János festőművész bronz plakettet készített róla (Molnár M. Eszter tulajdonában van, 1997). Legismertebb portréja Veres Gusztáv festőművész alkotása, de Schéner Mihály festőművész is megörökítette emlékét (Áchim a Fiume Kávéház előtt, 1976). Néhány, Ady Endréhez írott levelét és egyéb írását az MTA Kézirattára őrzi. Békéscsabán, az Achim-család a Mészáros utcában lakott (ebben a házban történt a gyilkosság, ma: Áchim L. András utca). Mosonmagyaróvárott és Mezőberényben is utca; Békéscsabán még lakótelep is őrzi emlékét. Születésének 100. évfordulóján postabélyeget is megjelentettek tiszteletére (Vagyóczky Károly alkotása, 1971).

Szerkesztés

1906. ápr.-ban megindította a párt hetilapját, a Paraszt Ujságot, amelynek főszerkesztője, 1908-ban ún. lapvezére lett. A lap 1906. dec.–1908. máj. között szünetelt (újraindítása után sikertelenül próbálta Budapestre felvinni és országos lappá fejleszteni), majd 1910. máj.-i megszűnéséig rendszertelenül jelent meg. A Földmívelők, Kisgazdák és Kubikusok Országos Szakegylete újságjának, a Földmívelők Lapjának kiadója (1907).

Főbb művei

F. m.: A. L. A. beszédei az Országgyűlésben. Vál., jegyz., bev. Fancsovits György. (Békéscsaba, 1986).

Irodalom

Irod.: A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. (Bp., 1905)
Fényes Samu: Az Achim-per. Fellebbezés a közönséghez (Békéscsaba, 1911)
Achim Andrást agyonlőtték. (Világ, 1911. máj. 16.)
Achim meghalt. (Friss Ujság rendkívüli különkiadás, 1911. máj. 16.)
Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1911. máj. 16.)
A csabai dráma. (Világ, 1911. jún. 22.)
Politikai Magyarország. (Bp., 1914)
Társadalmi lexikon. Szerk. Madzsar József. (Bp., 1928)
Takács Imre: A békéscsabai Áchim-féle agrárszocialista mozgalom. (Bp., 1930)
Koroda Miklós: Á. A. „A csabai parasztvezér.” (Bp., 1946)
Tibori János: Az Á. L. A.-féle békéscsabai parasztmozgalom. (Békéscsaba, 1958)
Kölkedi István: Á. L. A. Sopronban. (Soproni Szemle, 1961)
Földmunkás és szegényparaszti mozgalmak Magyarországon. 1848–1948. I–II. köt. Szerk. Pölöskei Ferenc, Szakács Kálmán. (Bp., 1962)
Féja Géza: Szabad csapat. Regény. (Bp., 1965)
Vér Andor: Emlékezés Bajcsy-Zsilinszky Endrére és a „Szabadság”-ra. (Borsodi Szemle, 1965)
Domokos József: Egy választás története. (Látóhatár, 1966)
Király István: Áchim parasztpártjának fő történeti problémái. (Bp., 1970)
Áchim- emlékszám. (Békési Élet 1971)
Domokos József: Á. L. A. (Bp., 1971)
A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai. 1890– 1944. Szerk. Bálint Ferenc és G. Vass István. (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból. Békéscsaba, 1971)
Á. L. A. születésének 100. évfordulójára. Á. L. A. Emlékkönyv. 1871–1971. Szerk. Pölöskei Ferenc, Szabó Ferenc. (Békéscsaba, 1972)
Nemesi László: „Minő impertinencial” Á. L. A. halála a korabeli sajtó tükrében. (Békéscsaba, 1981)
Pölöskei Ferenc: Legendák Á. A.-ról. (História 1982)
Vigh Károly: Ecsetvonások A. L. A. portréjához. (Békési Élet 1984)
Sarusi Mihály: A kaporszakállú nádvágó. Dokumentumregény. (Bp., 1985)
Siklós András: Az Áchim-ügy. (História 1987)
Filadelfi Mihály: A torzó Messiás. Színmű három részben. (Új Auróra Füzetek. Békéscsaba, 1987)
Borsi József: Á. L. A. alakja és a magyar populista gondolkodás. (Hitel, 1990)
Pető Gábor Pál: Perújítás Á. L. A. halála ügyében. Történelmi esszé. (Bp., 1992)
Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre. (Bp., 1992)
Vigh Károly: Az Achim-dráma tárgyilagos megítélése. (Új Magyarország 1992. 263.)
Molnár M. Eszter: Á. L. A. emlékezete. A. L. A. az irodalomban. (Bp., 1997)
Molnár József: Achim és Nagyatádi. (Magyar Szemle, 1998)
Molnár József: A. L. A. élete és halála. (Bp., 2002)
Evangélikus arcképcsarnok. Szerk. Tóth-Szöllős Mihály. (Bp., 2002)
Á. L. A. az idő mérlegén. A parasztvezér születésének 130. évfordulója alkalmából szervezett rendezvények szöveggyűjteménye. Szerk. Hrivnák Mihály, Szabó Ferenc. (Bp., 2003)
Kupán Árpád: Á. L. A. parasztvezér alakja a múlt század eleji nagyváradi sajtóban. (Várad, 2004)
Hegedűs Sándor: A parasztvezér. Á. L. A. (Ezredvég, 2008).

Megjegyzések

Anyakönyvi adata szerint Achim Liker Andrásnak hívták, a gyászjelentésen Áchim L. András névváltozat szerepel. ő mindig Achimnak írta a nevét, a korabeli lapok is Achimként foglalkoztak tevékenységével. A történeti irodalom Féja Géza kezdeményezésére Áchim L. András néven szerepelteti, jóllehet az utóbbi időben újra terjed az Achim-változat! A portál az életrajzban az Achim-változatot követi, az irodalmat viszont betűhíven közli.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013