Barsi Ödön
Barsi Ödön

2024. december 6. Péntek

Barsi Ödön

író, rendező, műfordító

Névváltozatok

1945-ig Rodriguez Ödön Győző

Születési adatok

1904. április 18.

Budapest

Halálozási adatok

1963. február 5.

Budapest

Temetési adatok

1963. február 11.

Budapest

Farkasrét


Család

A család spanyol eredetű, első ismert képviselője, De Rodriguez Antal katonatiszt, százados a török elleni háborúk alatt a harctéren esett el a 18. században.

Dédszülei, apai: Rodriguez Károly (= Roderich Károly, 1802. júl. 21. Lovasberény, Fejér vm.–1846. jan. 28. Hol?), a pázmándi Kempelen-birtok ispánja, Kühner Mária (†1898. febr. 26. Bp. Temetés: 1898. febr. 28. Vízivárosi Temető).

Rodriguez Károly apja, id. Rodriguez Károly (†1850. okt. 24. Lovasberény) a császári hadsereg sebésze volt a napóleoni háborúk idején; felesége Szalai Anna  (1778. ápr. l0. Lovasberény–1842. máj. 15. Hol?) bába volt.

Schmelhegger Mátyás (1788. Győr, Győr vm.–1879. aug. 28. Bp. Temetés: 1879. aug. 31. Vízivárosi Temető) lakatosmester, vasműves, Hammer Mária.

Schmelhegger Mátyás mint házas lakatosmester 1824. febr. 25-én kapott budai polgárjogot, lakatosműhelye a Dísz tér 13. sz.-ban, majd kibővített műhelye az Országház utca 27. sz. alatti saját háza alagsorában volt. Halála után fia, [id.] Schmelhegger Nándor (= Schmelhegger Ferdinánd, 1836. okt. 10. Buda–1912. márc. 3. Bp. Temetés: 1912. márc. 5. Farkasrét) folytatta a mesterséget, akit a Budapesti Egyesült Lakatos Ipartestület örökös tb. elnökévé is megválasztottak. Hammer Terézia Schmelhegger Mátyás 2. felesége volt.

A Schmelhegger család egyik ága később Sallaira magyarosított.

Dédszülei, anyai: Hlavács Tamás (1795. dec. 23. Liptószentmiklós, Liptó vm.–1865. febr. 6. Németlipcse, Liptó vm.) kereskedő, Scholcz Zsuzsanna (1806. márc. 8. Németlipcse–1847. szept. 23. Németlipcse); Weil Lipót (= Weil, Leopold Adolf, †1849. jún. 9. Pest), Lemberger Mária.

Nagyszülei: Rodriguez Ágoston (1838. júl. 16. Pázmánd, Fejér vm.–1908. jún. 6. Bp.) MÁV-főraktárnok, Schmelhegger Johanna/Janka (1839. ápr. 25. Buda–1909. ápr. 20. Bp.); Hlavács Dániel (1841. febr. 21. Németlipcse), Weil Ida (1846. szept. 26. Hol?–1941. márc. 14. Bp.).

A Hlavács család egyik ága később Harsányira magyarosított.

Szülei: dr. Rodriguez Béla Győző (1876. jún. 15. Fülek, Nógrád vm.–1914. szept. 1. Artaszov, Oroszország [ma: Artasziv, Lviv megye, Ukrajna) matematikatanár, pénzügyminisztériumi fogalmazó, majd titkár, a Rózsadomb és Vidéke Egyesület főtitkára, Hlavács Olga (1874. nov. 28. Bp.–1967. dec. 30. Bp. Temetés, hamvasztás: 1968. febr. 3. Farkasrét) tanítónő.

Rodriguez Béla tartalékos főhadnagyként az önkéntesekből álló magyar népfelkelő ezredben vett részt az I. világháborúban. Hősi halált halt.

Hlavács Olga testvére: [id.] Hlavács Kornél (1872. okt. 14. Bp.–1930. máj. 21. Bp. Temetés: 1930. máj. 23. Kerepesi út) gépészmérnök, minisztériumi titkár, az Első Magyar Általános Biztosító Társaság műszaki tanácsosa.

[id.] Hlavács Kornél felesége: Szemenyei Ilona (1879. jún. 22. Bp.–1929. márc. 5. Bp. Temetés: 1929. márc. 7. Kerepesi út); dr. Szemenyei János (1843. máj. 14. Nagy-Nyúlhegy, Győr vm.–1900. jún. 28. Pécel, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) köz- és váltóügyvéd és Hinka Ilona (1848. máj. 2. Pest–1936. ápr. 30. Sümeg, Veszprém vm.) leánya.

[id.] Hlavács Kornél és Szemenyei Ilona fia: [ifj.] Hlavács Kornél (1905. okt. 29. Bp.–1934. okt. 23. Veszprém, Veszprém vm. Temetés: 1934. okt. 26. Kerepesi út) vegyészmérnök, a Péti Nitrogéngyár üzemvezető főmérnöke.

[Ifj.] Hlavács Kornél vadászbaleset áldozata lett.

Testvére: Rodriguez Endre/André (= 1954-ig Rodriguez Andor, 1899. ápr. 28. Bp.–1975. aug. 5. München, Német Szövetségi Köztársaság) filmrendező.

Felesége: 1930. júl. 12.–1963. febr. 5.: Szeleczky Piroska (1909. okt. 4. Rimaszombat, Gömör és Kishont vm.–1992. febr. 14. Bp.) szobrász- és festőművész; szeleczi és boc/zonádi Szeleczky Árpád (1868. márc. 10. Sajórecske, Gömör vm.–1936. nov. 19. Bp. Temetés: 1936. nov. 21. Rákoskeresztúr) jogtudományi doktor, Gömör és Kishont vm. árvaszéki elnöke és otrokócsi és perbesházi Adorján Margit (1884. febr. 28. Balassagyarmat, Nógrád vm.–1968. máj. 16. Bp.) leánya.

Gyermeke, fia: dr. Barsi Béla (1939. jún. 3. Bp.) mentőorvos.

Iskola

Elemi iskolái elvégzése után a budapesti II. kerületi érseki katolikus főgimnáziumban (1913–1914), majd mint hadiárva a kőszegi katonai alreáliskolában (1914–1918), az iskola megszűnése után a budapesti Bocskai István Reáliskolai Nevelőintézetben tanult (1918–1923), a Bocskaiban éretts. (1923).

A budapesti Iparművészeti Iskola (1923?–1926?) és a Színművészeti Akadémia hallgatója (1926–1930); ez utóbbi helyen színész (1929) és Hevesi Sándor évfolyamán az első rendezői okl. szerzett (1930).

Barsi Ödön (három társával együtt) az első magyar diplomás színházi rendező. A többi három „első”: Staud Géza, Tamássy György és Vajda Pál. (Barsi Ödön a Belvárosi Színházhoz szerződött; Staud Géza a Király Színház, Tamássy György a Magyar Színház, Vajda Pál az Új Színház tagja lett).

Életút

A Nemzeti Színház (1929–1930), a Belvárosi Színház tagja (1930–1931), a kolozsvári és a nagyváradi társulatoknál vendégszerepelt (1931–1932). A Magyar Rádió számfejtési osztályának tisztviselője (1934–1935), lektora, dramaturgja és az egyik főrendezője (1935. szept. 1.–1941. aug. 31. és 1943–1945: megszakítással); közben Nagyváradon színész és rendező (1942–1943), a Magyar Rádió főrendezője (1945–1948).

Színészként kisebb epizódszerepeket alakított a Belvárosi Színházban, majd a színház néhány sikeres produkciójával (Faragó Sándor: Egy lány, aki mer. Vígjáték 3 felvonásban, 1930; Alsberg, Max: A törvény nevében. Színmű öt képben, 1931; Hunyady Sándor: Pusztai szél. Színmű 3 felvonásban, 1931) Kolozsvárott és Nagyváradon is fellépett. Pierre Veber Kényes válóper. [Bohózat 3 felvonásban.] c. művében Titkos Ilonával is játszott (1932), s szintén 1932-ben, Temesvárott Az ember tragédiájában Ádámot alakította. Erdélyből való hazatérése után színészként nem tudott elhelyezkedni. Már fiatal színész korában több elbeszélése jelent meg különböző kisebb szépirodalmi lapokban, Hevesi Sándortól kiválóan elsajátította a cselekvényszövés és a dramaturgia tudományát: két év alatt – különböző álneveken – tucatnyi detektív- és vadnyugati regényt írt. Későbbi interjúiban elárulta „tömegcikkeket gyártott” azért, hogy meg tudjon élni, s hogy tanulmányozhassa az emberi tudásnak és a modern technikának az egyik legújabb vívmányát, a rádiót. Elsők között ismerte fel a színpad és a rádió különleges kapcsolatát: színdarabokat írt és dolgozott át, majd 1935. febr.-ban megnyerte a Magyar Rádió jubileumi hangjátékpályázatát (Gárdonyi Géza Isten rabjai c. művének átdolgozásáért, egyúttal a 2. díjat is ő nyerte meg Sienkiewicz, Henrik Quo vadis? c. regénye átdolgozásáért…) A siker után a Rádióigazgatóság kinevezte a Magyar Rádió egyik főrendezőjének: a műsorok összeállításáért, a hangjátékok dramaturgiájáért és technikai fejlesztéseiért felelt.

Íróként elsősorban fantasztikus regényei, vadnyugati és bűnügyi történetei, valamint népszerű történelmi regényei révén vált ismertté, ill. több regényt dramatizált. Műveinek többségét különböző álneveken írta (ezek egy része eredeti családnevének változatai, pl.: E. A. Rodriguez, E. A. Rodry, E. Girdo stb.). Rövidebb terjedelmű írásai elsősorban a Tarka Regénytár köteteiben (1935–1941), nagyobb írásai főleg a Nova kalandos regényei (1936–1942) c. sorozatban jelentek meg. Közel száz művet adott ki 18 álnév/álnévváltozat alatt, néhány mű szerzőjének azonosítása különös nehézséget okoz, mert közöttük vannak olyanok, amelyeknek bizonyosan nem ő a szerzője (a zsidótörvények után Barsi Ödön barátai közül többen elvesztették állásukat, Barsi Ödön engedélyével néha az egyik álnevét használták a publikálástól megfosztott kortárs szerzők…) Legfontosabb munkáinak tekintett műveit – mindenekelőtt életrajzi regényeit – azonban saját neve alatt adta ki. Eredeti dokumentumok alapján történelmi regényben dolgozta fel – többek között – gr. Benyovszky Móric, Kempelen Farkas, Niccolò Paganini, gr. Sándor Móric életét. Igazi sikert és szakmai elismerést Az ördög hegedűse (1944) c. regénye hozott, amelyet utólag munkássága csúcsának tekintett. A II. világháború után jelentős szerepet játszott a Magyar Rádió újraindításában, ahol újra a főrendezői poszttal bízták meg. Élete utolsó aktív éveiben adta ki Vihar London felett (1945) c., a korábbi kalandregényeit idéző világháborús kémregényét és az Álomfickó meséi (1945) c. gyerekkönyvét, amelyet felesége, Szeleczky Piroska illusztrált. Az Egy lélek visszatér (1947) c. regénye az első magyar crossover regény. A főhős meghal, halálának körülményei tisztázatlanok a lélek érzi, hogy erőszakos halált halt, ezért elindul, hogy megtalálja gyilkosát. Megérkezik az Árnyak Klubjába, ahol a világirodalom klasszikus detektívfigurái (Sherlock Holmes-tól Arsène Lupin-ig) a maguk különleges módszereivel igyekeznek kideríteni a rejtélyt. Utolsó írása, Az erdő meséi posztumusz kiadásban jelent meg (2013-ban).

Emlékezet

Barsi Ödön igen kiterjedt munkásságával és a család történetével fia, dr. Barsi Béla orvos, oxiológus foglalkozott. Munkásságának legfontosabb kötetei először a rendszerváltás éveiben, a Garabonciás kiskönyvek keretében jelentek meg (1988–1992), majd az 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején a K.u.K Kiadó és az Anno Kiadó adta ki újra a legfontosabbaknak tartott munkáit. Minden addiginél pontosabb, az életmű teljességre törő kiadását a Fapadoskönyv.hu gondozta.

Elismertség

A TTIT Asztronautikai Bizottságának alapító tagja (1956-tól).

Főbb művei

F. m.: regényei: A láthatatlan íjász. E. A. Rodriguez néven. (Pesti Hírlap Könyvek 370. Bp., 1935)
A hallgatás hajója. E. A. Rodriguez néven. (Tarka Regénytár I. 8. Bp., 1935)
Találkozás a halállal. E. A. Rodry néven. (Tarka Regénytár I. 13. Bp., 1935)
A gyilkos fák szigete. E. Thompson néven. (Tarka Regénytár I. 18. Bp., 1935)
Az ismeretlen ellenfél. E. Ralph néven. (Tarka Regénytár I. 20. Bp., 1935)
Titkos szolgálat. C. Green néven. (Tarka Regénytár I. 26. Bp., 1935)
A vörös skorpió. E. A. Rodriguez néven. (A Nova kalandos regényei 18. Bp., 1936)
A skorpió bandája E. A. Rodriguez néven. (A Nova kalandos regényei 28. Bp., 1936)
Harc a boldogságért. C. Rodriguez néven. (Miliók Könyve 413. Bp., 1936)
A mankós ember. E. A. Rodriguez néven. (Pesti Hírlap Könyvek 438. Bp., 1936)
A fekete zsinór. (Világvárosi Regények 287. Bp., 1936)
Az Amazonas titka. P. Hawker néven. (Tarka Regénytár II. 11. Bp., 1936)
Lady Stanley. Gyilkosság a szeánszon. E. Girdo néven. (Tarka Regénytár II. 13. Bp., 1936)
Ki a következő? Regény A. Rodriguez néven. (Tarka Regénytár II. 14. Bp., 1936)
Az elveszett oázis. E. Thompson néven. (Tarka Regénytár II. 15. Bp., 1936)
A sátán bábszínháza. Regény C. Green néven. (Tarka Regénytár II. 17. Bp., 1936)
Gyilkos múmia. E. Thompson néven. (Tarka Regénytár II. 28. Bp., 1936)
Gyilkosság a szeánszon. E. Girdo néven. (Tarka Regénytár II. 31. Bp., 1936)
A Waterloo híd rejtélye. E. A. Rodriguez néven. (Tarka Regénytár II. 35. Bp., 1936)
A csuklyás lovas. E. Girdo néven. (Tarka Regénytár II. 42. Bp., 1936)
Az alcazári máglya. E. A. Rodriguez néven. (Tarka Regénytár II. 46. Bp., 1936)
Az „Ezüst Sirály” bandája. E. A. Rodriguez néven. (Gong. A Mai Nap Könyvtára 42. Bp., 1937)
A Déli-sark aranya. E. Girdo néven. (Tarka Regénytár III. 2. Bp., 1937)
A texasi bandita. Regény P. Hawker néven. (Tarka Regénytár III. 15. Bp., 1937)
A fekete sárkány karmaiban. E. A. Rodriguez néven. (Tarka Regénytár III. 22. Bp., 1937)
Rémület San Franciscóban. E. Thompson néven. (Tarka Regénytár III. 25. Bp., 1937)
A Romanovok diadémja. E. A. Rodriguez néven. (Tarka Regénytár III. 38. Bp., 1937)
Az alvilág süllyesztője. E. Girdo néven. (Tarka Regénytár III. 41. Bp., 1937)
A sátán fia. E. A. Rodriguez néven. (A Nova kalandos regényei 64. Bp., 1938)
A sugárzó holttest. E. A. Rodriguez néven. (A Nova kalandos regényei 75. Bp., 1938)
A Colorado farkasa. E. Thompson néven. (Tarka Regénytár IV. 3. Bp., 1938)
A mexikói sátán. E. Thompson néven. (Tarka Regénytár IV. 38. Bp., 1938)
A préri fantomja. E. Thompson néven. (Tarka Regénytár IV. 41. Bp., 1938)
Az üldözött. E. Thompson néven. (Tarka Regénytár IV. 50. Bp., 1938)
A halálexpress. E. Girdo néven. (Bp., 1939)
A kőkoporsó titka. E. Girdo néven. (Bp., 1939)
Segítség…! Gyilkos… E. Girdo néven. (Bp., 1939)
Az úszó halál. E. A. Rodriguez néven. (A Nova kalandos regényei 98. Bp., 1939)
A halál a kormánykeréknél. E. Thompson néven. (Tarka Regénytár V. 1. Bp., 1939)
Jim, a fekete lovas. E. Thompson néven. (Tarka Regénytár V. 20. Bp., 1939)
A Bolingbroke-kastély kísértete. C. Thompson néven. (Bp., 1940)
A halálfejes lovas. C. Wreen néven. (Bp., 1940)
A lasszóvető. E. Girdo néven. (Bp., 1940)
A rémület hajója. C. Green néven. (Bp., 1940)
A szellemek völgyében. E. Girdo néven. (Bp., 1940)
A szent Buddha titka. C. Green néven. (Bp., 1940)
A zöld anakonda. J. Bayard néven. (Bp., 1940)
Vadnyugati örvény. B. Darton néven. (Bp., 1940)
Az aranyország lázadói. C. Green néven. (Tarka Regénytár V. 48. Bp., 1940)
Jimmy lyukat üt a világba. G. Wilcox néven. (Tarka Regénytár V. 49. Bp., 1940)
Bumeráng-kapitány. C. Thompson néven. (Tarka Regénytár V. 49/a. Bp., 1940)
Vadnyugati örökség. B. Darton néven. (Tarka Regénytár V. 50. Bp., 1940)
A bálványimádó. (Érdekes regények röptében a világ körül 18. Bp., 1941)
Az élő torpedó. (Érdekes regények röptében a világ körül 29. Bp., 1941)
Számum. (Érdekes regények röptében a világ körül 39. Bp., 1941)
A perui véreb. E. A. Rodriguez néven. (A Nova kalandos regényei 142. Bp., 1941)
A rémület völgye. E. Thompson néven. (Tarka Regénytár VI. 8. Bp., 1941)
Indián örökség. B. Darton néven. (Tarka Regénytár VI. 10. Bp., 1941)
A rémület tornya. C. Thompson néven. (Tarka Regénytár VI. 19. Bp., 1941)
Az aranyálarcos. C. Thompson néven. (Tarka Regénytár VI. 24. Bp., 1941)
A kínai hóhér. C. Thompson néven. (Tarka Regénytár VI. 27. Bp., 1941)
A krokodilok országa. C. Thompson néven. (Tarka Regénytár VI. 29. Bp., 1941)
Az emberevő. C. Wreen néven. (Tarka Regénytár VI. 32. Bp., 1941)
Az álarcos fantom. C. Wreen néven. (Tarka Regénytár VI. 46. Bp., 1941)
A fekete tövis. C. Hamilton néven. (A Nova kalandos regényei 185. Bp., 1942)
Játék a halállal. Egy történet Kempelen Farkas életéből. (Bp., 1942)
Komédiások. Színészek. (Hétfői Regények. Bp., 1942)
Madagaszkár királya. [Benyovszky Móric gróf kalandos élete.] (Magyar Világ. Bp., 1943)
A rémület hajója. Egy kalandos utazás története Perutól Kínáig. (Bp., 1943)
Az ördöglovas. [Sándor Móric gróf kalandos élete.] (Bp., 1943)
Az ördög hegedűse. [Paganini életregénye.] 8 táblával. (Bp., Vörösváry Kiadó, 1944)
El Dorado. (Bp., 1944)
Az űrhajó. A világűr vándorai. (Bp., 1944)
Álomfickó meséi. Ill. B. Szeleczky Piroska. (Bp., Vörösváry Kiadó, 1945)
Vihar London felett. (Bp., Magyar Írás Kiadó, 1945)
Az üstökös. (Bp., Forrás Könyvkiadó, 1946)
Indiánok a Dunán. Ifjúsági regény. (Bp., Forrás Könyvkiadó, 1946)
Egy lélek visszatér. (Pécs, Magyar Téka, 1947).

F. m.: regényei, modern kiadások: Számum. (Járőr a Szaharában és más légiós történetek. Magyar szerzők filléres regényei. 1921–1944. Vál., a kísérőszöveget írta Rapcsányi László. Utószó: Hegedűs Géza. Bp., IPV, 1987)
A bálványimádó. (Garabonciás Kiskönyvek. Bp., 1989)
A Bolingbroke-kastély kísértete. C. Thompson néven. (Garabonciás Kiskönyvek. Bp., 1989)
A Colorado farkasa. E. Thompson néven. (Vadnyugati történetek. Bp., Népszava Kiadó, 1989)
A csuklyás lovas. E. Girdo néven. (Garabonciás Kiskönyvek. Bp., 1989)
A Déli-sark aranya. E. Girdo néven. (Garabonciás Kiskönyvek. Bp., 1989)
A gyilkos fák szigete. E. Thompson néven. (Garabonciás Kiskönyvek. Bp., 1989)
A halálfejes lovas. C. Wreen néven. (Garabonciás Kiskönyvek. Bp., 1989)
A lasszóvető. E. Girdo néven. (Garabonciás Kiskönyvek. Bp., 1989)
A szellemek völgyében. E. Girdo néven. (Vadnyugati történetek. Bp., Népszava Kiadó, 1989)
A zöld anakonda. J. Bayard néven. (Garabonciás Kiskönyvek. Bp., 1989)
Az álarcos fantom. C. Wreen néven. (Vadnyugati történetek. Bp., Népszava Kiadó, 1989)
Bumeráng-kapitány. C. Thompson néven. (Garabonciás Kiskönyvek. Bp., 1989)
Ki a következő? Regény A. Rodriguez néven. (Szekszárd, Babits Kiadó, 1989)
Vadnyugati örvény. B. Darton néven. (Garabonciás Kiskönyvek. Bp., 1989)
A vörös skorpió. E. A. Rodriguez néven. (Bembo. Bp., ILV, 1991)
A skorpió bandája. E. A. Rodriguez néven. (Bembo. Bp., ILV, 1991)
A nevető halál. E. A. Rodriguez néven. (Bembo. Bp., ILV, 1992)
Az ördög hegedűse. [Paganini életregénye.] (Bp., Tipico, 1996)
Vihar London felett. (Bp., K.u.K. Kiadó, 1996)
El Dorado. E. A. Rodriguez néven. (Bp., K.u.K. Kiadó, 1997)
Az ördöglovas. [Sándor Móric gróf kalandos élete.] E. A. Rodriguez néven. (Bp., Anno Kiadó, 2004)
Játék a halállal. Egy történet Kempelen Farkas életéből. E. A. Rodriguez néven. (Bp., Anno Kiadó, 2004)
Madagaszkár királya. [Benyovszky Móric gróf kalandos élete.] E. A. Rodriguez néven. (Bp., Anno Kiadó, 2004)
Az ördög hegedűse. [Paganini életregénye.] (Bp., Anno Kiadó, 2006)
Vihar London felett. E. A. Rodriguez néven. (Bp., Anno Kiadó, 2006)
Az űrhajó. A világűr vándorai. (Fantasztikus magyarok. Bp., Fapadoskönyv.hu, 2010)
Az üstökös. (Fantasztikus magyarok. Bp., Fapadoskönyv.hu, 2010)
Álomfickó meséi. Ill. B. Szeleczky Piroska. (Bp., Fapadoskönyv.hu, 2011)
Indiánok a Dunán. Ifjúsági regény. (Bp., Fapadoskönyv.hu, 2011)
A tenger meséi. Ill. B. Szeleczky Piroska. (Bp., Fapadoskönyv.hu, 2012)
Az ördög hegedűse. [Paganini életregénye.] (Bp., Fapadoskönyv.hu, 2012)
Az ördöglovas. [Sándor Móric gróf kalandos élete.] E. A. Rodriguez néven. (Bp., Fapadoskönyv.hu, 2012)
Északi fény. Regény a norvég partizánokról. – Napló. [Eredeti kézirat alapján.] (Bp., Fapadoskönyv.hu, 2012)
Játék a halállal. Egy történet Kempelen Farkas életéből. E. A. Rodriguez néven. (Bp., Fapadoskönyv.hu, 2012)
Madagaszkár királya. [Benyovszky Móric gróf kalandos élete.] E. A. Rodriguez néven. (Bp., Fapadoskönyv.hu, 2012)
A harmadik csengetés. – Komédiások. (Bp., Fapadoskönyv.hu, 2013)
Az erdő meséi. (Bp., Fapadoskönyv.hu, 2013).

F. m.: regényei, modern kiadások: A magyar ponya klasszikusai: Bp., Fapadoskönyv.hu: A bálványimádó. (Bp., 2010)
A gyilkos fák szigete. E. Thompson néven. – A Colorado farkasa. E. Thompson néven. (Bp., 2010)
A nevető halál. E. A. Rodriguez néven. (Bp., 2010)
A skorpió bandája. E. A. Rodriguez néven. (Bp., 2010)
A vörös skorpió. E. A. Rodriguez néven. (Bp., 2010)
Az álarcos fantom. C. Wreen néven. (Bp., 2010)
Vihar London felett. E. A. Rodriguez néven. (Bp., 2010)
A Bolingbroke-kastély kísértete. C. Thompson néven. (Bp., 2011)
A fekete tövis. C. Hamilton néven. (Bp., 2011)
A fekete zsinór. – A sátán bábszínháza. Regény C. Green néven. (Bp., 2011)
A hallgatás hajója. E. A. Rodriguez néven. (Bp., 2011)
A kínai hóhér. C. Thompson néven. – A szent Buddha titka. C. Green néven. (Bp., 2011)
A kőkoporsó titka. E. Girdo néven. – Számum. – Gyilkos múmia. E. Thompson néven. (Bp., 2011)
A krokodilok országa. C. Thompson néven. – Az aranyálarcos. C. Thompson néven. (Bp., 2011)
A láthatatlan íjász. E. A. Rodriguez néven. (Bp., 2011)
A mankós ember. E. A. Rodriguez néven. (Bp., 2011)
A perui véreb. E. A. Rodriguez néven. (Bp., 2011)
A rémület völgye. E. Thompson néven. – A rémület tornya. C. Thompson néven. (Bp., 2011)
A sátán fia. E. A. Rodriguez néven. (Bp., 2011)
A sugárzó holttest. E. A. Rodriguez néven. (Bp., 2011)
A szárnyas penge. E. A. Rodriguez néven. (Bp., 2011)
Az alvilág süllyesztője. E. Girdo néven. – Segítség…! Gyilkos… E. Girdo néven. (Bp., 2011)
Az Amazonas titka. P. Hawker néven. (Bp., 2011)
Az aranyország lázadói. C. Green néven. – Az emberevő. C. Wreen néven. (Bp., 2011)
Az elveszett oázis. E. Thompson néven. (Bp., 2011)
Az úszó halál. E. A. Rodriguez néven. (Bp., 2011)
Egy lélek visszatér. (Bp., 2011)
El Dorado. E. A. Rodriguez néven. (Bp., 2011)
Ki a következő? Regény A. Rodriguez néven. (Bp., 2011)
Lady Stanley. Gyilkosság a szeánszon. E. Girdo néven. (Bp., 2011)
Vadnyugati történetek: A csuklyás lovas. E. Girdo néven. – A halálfejes lovas. C. Wreen néven. – A szellemek völgyében. E. Girdo néven. (Bp., 2011)
8 óra 2 perc. Regény E. A. Rodriguez néven. (Bp., 2012)
A Déli-sark aranya. E. Girdo néven. – A zöld anakonda. J. Bayard néven. (Bp., 2012)
A fekete hajó. E. A. Rodry néven. – Találkozás a halállal. E. A. Rodry néven. (Bp., 2012)
A mexikói sátán. E. Thompson néven. – Az üldözött. E. Thompson néven. (Bp., 2012)
A papagáj. – Allan Craig kalandjai. Regény E. A. Rodriguez néven. (Bp., 2012)
A préri fantomja. E. Thompson néven. – Jim, a fekete lovas. E. Thompson néven. (Bp., 2012)
A rémület hajója. C. Green néven. (Bp., 2012)
A Romanovok diadémja. E. A. Rodriguez néven. – A Waterloo híd rejtélye. E. A. Rodriguez néven. – Az alcazári máglya. E. A. Rodriguez néven. (Bp., 2012)
Indián örökség. B. Darton néven. – Vadnyugati örvény. B. Darton néven. – Vadnyugati örökség. B. Darton néven. (Bp., 2012)
Rémület San Franciscóban. E. Thompson néven. – A halál a kormánykeréknél. E. Thompson néven. – Harc a boldogságért. C. Rodriguez néven. (Bp., 2012)
Titkos szolgálat. C. Green néven. – A fekete sárkány karmaiban. E. A. Rodriguez néven. (Bp., 2012)
A halálexpress. E. Girdo néven. – Bumeráng-kapitány. C. Thompson néven. (Bp., 2013)
A lasszóvető. E. Girdo néven. – Jimmy lyukat üt a világba. G. Wilcox néven. (Bp., 2013)
A texasi bandita. Regény P. Hawker néven. – A vágtató árnyék. Regény P. Hawker néven. (Bp., 2013)
Az „Ezüst Sirály” bandája. E. A. Rodriguez néven. – Az élő torpedó. (Bp., 2013).

F. m.: ford.: Hoffmann, E. T. A.: Válaszúton. (Nemzeti Figyelő Regények. Bp., 1943)
Poe, Edgar Allan: Őfensége levele. Elbeszélés. (Bp., 1943)
Poe, Edgar Allan: Mr. Simpson tévedése. Elbeszélés. (Bp., 1943).

F. m.: tanulmányai: Hangjáték és rádiórendezés. (Tükör, 1939. 1.)
A rádiórendezés. (Forrás, 1943)
Régi automaták. (Természrttudományi Közlöny, 1957. 2.).

F. m.: szerepei, rádiós és egyéb rendezései: Az ördög hegedűse. Hangjáték 2 részben. Írta és a főszerepet játszotta B. Ö. Rendezte: Csanády György. (Magyar Rádió, 1935. febr. 14.)
Gárdonyi Géza: Isten rabjai. A Magyar Rádió jubileumi pályázatán 1. díjjal jutalmazott hangjáték. Írta B. Ö., rendezte: Németh Antal. (Magyar Rádió, 1936. márc. 10.)
Faludi Kálmán: Juhász Pétör legendája. Hangjáték 3 részben. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1936. nov. 19.)
Lagerlöf, Zelma: Gösta Berling. Hangjáték 4 részben bevezető párbeszéddel. Írta: B. Ö. és Marchis György, rendezte: Németh Antal. (Magyar Rádió, 1936. dec. 27.)
Fertsek Ferenc: A vendég. Rádiódráma 3 hangképben. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1936. dec. 29.)
Vidám est Békeffi László darabjaiból. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1937. márc. 20.)
Scribe, Eugen: Egy pohár víz. Vígjáték 3 felvonásban. Rádiószínpadra alkalmazta Turchányi István, rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1937. ápr. 17.)
Henz, Rudolf: Az őrjárat. Dráma 1 felvonásban. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1937. ápr. 20.)
Somogyvári Gyula: A virágember. Dráma 1 felvonásban. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1937. máj. 2.)
White, Leonard: Tökéletes házasság. Vígjáték 1 felvonásban. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1937. jún. 21.)
Herczeg Ferenc: Árva László király. Szomorújáték 4 felvonásban. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1937. júl. 15.)
Cervantes: Don Quijote. Kaland 3 részben. Győry Vilmos fordítása után rádióra átdolgozta: Bárdos Gyula, Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1937. júl. 21.)
Harsányi Kálmán: Ellák. Tragédia 5 felvonásban. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1937. aug. 4.
Nemzeti Színház, 1937. dec. 5. és Pécsi Színház, 1943. márc. 16.)
Materelinck, Maurice: Monna Vanna. Dráma 3 felvonásban. Bevezető: Gyergyay Albert, rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1937. okt. 13.)
Szigeti József: A vén bakancsos és fia, a huszár. Eredeti népszínmű 3 felvonásban. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1937. nov. 13.)
Dumas: A fekete tulipán. Hangjáték 3 részben. Írta: Szilágyi Ödön, rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1937. nov. 25.)
Somogyvári Gyula: A limanovai legenda. Falusi életkép 1 felvonásban. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1937. dec. 9.)
Karácsony. Drámai mese 3 részben. [Dickens Karácsonyi ének c. elbeszélése.] Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1937. dec. 25.)
Madách Imre: Az ember tragédiája. Drámai költemény 14 hangképben. Rádiószínpadra alkalmazta és rendezte: Németh Antal. Társrendező: B. Ö., Both Béla és Kiszely Gyula. (Magyar Rádió, 1938. márc. 9.)
Kántor Sándor: Repülőgép London felett. Hangjáték 3 részben. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1938. márc. 27.)
Beaumarchais: A sevillai borbély. Vígjáték 4 felvonásban. Rádiószínpadra alkalmazta Turchányi István, rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1938. ápr. 24.)
Zámbory Antal: A nagy ármádia. Hangjáték 5 képben. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1938. máj. 10.)
A vén gazember. Színjáték 3 felvonásban. Mikszáth Kálmán regényéből írta Harsányi Zsolt, rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1938. máj. 22.)
Pompeji végnapjai. Hangjáték 3 részben. Edwar Bulwer regénye nyomán írta Szilágyi Ödön, rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1938. jún. 22.)
Herczeg Ferenc: A költő és a halál. Színjáték 1 felvonásban. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1938. júl. 31.)
A felszabadítók. Beczkó vára. Hangjáték 2 részben. Írta és rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1939. jan. 3.)
Musset, Alfred de: Caromosine. Vígjáték 3 felvonásban. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1939. jan. 21.)
Kozsibrovszky üzletet köt. Hangjáték 3 részben. Mikszáth Kálmán novellája nyomán írta: Hunyady Béláné, rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1939. febr. 26.)
Lagerlöf, Zelma: Szent Veronika kendője. Írta: Marchis György, rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1939. ápr. 25.)
Szigeti József: Rang és mód. Színmű 3 felvonásban. Rádiószínpadra alkalmazta: Turchányi István, rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1939. máj. 13.)
Harsányi Kálmán emlékest a költő halálának tizedik évfordulóján. Bevezető: Alszeghy Zsolt, rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1939. máj. 31.)
Csathó Kálmán: Fűszer és csemege. Egy régi bolt története 3 felvonásban. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1939. szept. 2.)
Tóth Kálmán: Nők az alkotmányban. Vígjáték 3 felvonásban. Rádiószínpadra alkalmazta: Galamb Sándor, rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1940. febr. 25.)
Calderon: Az élet álom. Verses frámai költemény 3 felvonásban. Átdolgozta és ford.: Harsányi Kálmán, rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1940. márc. 19.)
Vándor Kálmán: Wesselényi. Hangjáték 3 részben. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1940. márc. 31.)
Forster György: Kempelen Farkas. Hangjáték 3 részben. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1940. máj. 21.)
Délibáb kisasszony. Mesejáték 1 felvonásban. Írta és rendezte B. Ö. (Magyar Rádió, 1940. máj. 23.)
Forster György–Nyiry László: A halhatatlan betű. Gutenberg legendája. Hangjáték 1 felvonásban. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1940. jún. 3.)
Csiky Gergely: Proletárok. Színmű 3 felvonásban. Rádiószínpadra alkalmazta: Szűcs László. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1940. jún. 11.)
Nyírő József: Új haza. Történelmi színjáték 4 felvonásban. Rádiószínpadra alkalmazta: Csanády György, rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1940. szept. 8.)
Tabéry Géza: Kolozsvári bál. Színjáték 1 felvonásban. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1940. okt, 20.)
Tarka szilveszterest. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1940. dec. 31.)
Pessina, Aldo Franco: Az éther hajósai. Hangjáték 3 részben. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1941. márc. 13.)
Vidám, tarka est. Összeáll. és rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1941. márc. 15.)
Csathó Kálmán: Házasságok az égben köttetnek. Vígjáték 3 felvonásban. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1941. ápr. 5.)
Abonyi Lajos: A betyár kendője. Népszínmű 4 felvonásban. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1941. szept. 11.)
Asztalos Miklós: Farkaskaland. Történelmi színmű 3 felvonásban. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1941. dec. 11.)
Gárdonyi Géza: Isten rabjai. Filmforgatókönyv. Lajthay Károllyal és Palásthy Gézával. (1942)
Goldoni, Carlo: Két úr szolgája. Vígjáték 3 felvonásban. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1942. jan. 13.)
Lengyel Dénes: Hiszem fiam, hiszem. Mesejáték 1 felvonásban. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1942. febr. 21.)
Baktay Ervin: Kőrösi Csoma Sándor. Hangjáték. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1942. ápr. 23.)
Harsányi Kálmán: Páter Benedek. Drámai miniatűr 1 felvonásban. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1942. máj. 16.)
Bibó Lajos: Hősszerelmes. Hangjáték 1 felvonásban. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1942. máj. 17.)
Forster György: A dóm legendája. Hangjáték 3 részben. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1942. jún. 13.)
Két vidám egyfelvonásos: Panoptikum. Hangjáték 1 felvonásban. – A súgó. Hangjáték 1 felvonásban. Mindkettőt írta és rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1942. jún. 14.)
Gyallay Domokos: Kolozsvári ötvösök. Hangjáték 1 felvonásban. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1942. aug. 23.)
Asztalos István: A dohány. Hangjáték 1 felvonásban. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1942. szept. 2.)
Harsányi Zsolt: A zenélő óra. Színmű 3 felvonásban. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1942. szept. 20.)
Harsányi Zsolt: Helyet a fiataloknak. Hangjáték 1 felvonásban 1929-ből. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1942. dec. 1.)
Ábrányi Emil: A végrehajtó. Eredeti vígjáték 1 felvonásban. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1942. dec. 9.)
Asztalos Miklós: Puskás Tivadar. Hangjáték 1 felvonásban. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1943. febr. 15.)
Csanády György: Húsvéti passió. Játék 3 részben, 12 képben. Rendezte: B. Ö. (Pécsi Színház, 1943. ápr. 20.)
Gárdonyi Géza: Isten rabjai. Hangjáték 3 részben. Írta és rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1943. jún. 2.)
Thurzó Gábor: Szerelmes levél. Idill 1 felvonásban. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1943. szept. 13.)
Labiche, Eugène–Jolly, Alphonse: Ó, helyesírás. Vígjáték 1 felvonásban. Ford. és rádióra átdolgozta: Hnakiss János. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1943. nov. 3.)
Sőtér István: A tenyérjós. Rádiójáték 1 felvonásban. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1944. jan. 14.)
Csathó Kálmán: Az új rokon. Vígjáték 3 felvonásban. Rendezte: B. Ö. (Magyar Rádió, 1944. ápr. 10.)
Dumas: A három testőr. Színmű 3 felvonásban. Rendezte: B. Ö. (Szegedi Nemzeti Színház, 1948. jan. 27.).

Irodalom

Irod.: családi és egyéb források: Elhaltak névsora: Özv. Rodriguez Károlyné Kühner Mária. (Pesti Hírlap, 1898. márc. 5.)
Schmelhegger Nándor lakatosmester, régi budai polgár elhunyt. (Világ [napilap], 1912. márc. 5.)
Schmelhegger Nándor. [Nekrológ]. (Magyar Lakatosmesterek Lapja, 1912. 11. [márc. 10.])
dr. Rodriguez Béla pénzügyi titkár, tartalékos hadnagy az északi csatatéren hősi halált halt. (Az Újság–Budapesti Hírlap–Magyarország–Pesti Hírlap–Pesti Napló, 1914. szept. 15.)
Két új színészt szerződtetett a Nemzeti Színház. [Barsi Ödönt és Cserépy Lászlót.] (Az Est, 1929. máj. 8.)
Hlavács Kornél ny. minisztériumi tanácsos meghalt. [Ő volt az, aki mint revizor, a kolozsvári kerületi pénztárnál leleplezte Kun Béla sikkasztásait.] (8 Órai Újság–Magyar Hírlap–Magyarság–Nemzeti Újság–Pesti Napló, 1930. máj. 23.)
Az első magyar diplomás rendezők. [Barsi Ödön, Staud Géza, Tamássy györgy és Vajda Pál.] (Magyar Hírlap, 1930. szept. 14.)
[Ifj.] Hlavács Kornél belehalt a vasárnapi vadászbalesetbe. (Pesti Napló, 1934. okt. 26.)
Budapesten temették el Hlavács főmérnököt. (Pesti Napló, 1934. okt. 27.)
Egy tüneményes karrier története. Barsi Ödön útja a kolozsvári színháztól a budapesti Stúdióig. Végh József riportja. (Ellenzék [Kolozsvár], 1937. dec. 25.)
Ez történt okt. 15-én a rádióstúdióban. (Világ [napilap], 1945. jún. 6.)
Szatmári Jenő István: Magyar H. G. Wells, vagy történeti rejtély. (SF Tájékoztató, 1973). Pereházy Károly: Elfelejtett hazai kovácsművészek. [A Schmelhegger családról is.] (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1975. 12.)
Fallenbüchl Zoltán: Spanyolok Magyarországon a XVIII. században. (Századok, 1977. 6.)
Pereházy Károly: Egy elfeledett budavári vasműves. Száz éve hunyt el Schmelhegger Mátyás. (Műemlékvédelem, 1979. 3.)
Petővári Ágnes: A tankönyvektől a szépirodalomig. [A Vörösváry Kiadóról.] (Napjaink, 1989. 2.)
Barsi Béla: A Rodriguez/Rodrigues család története. 1–2. (Matrikula, 2014. 3.–2014. 4.)
Barsi Béla: Új adatok a Rodriguez család történetéhez. (Matrikula, 2015. 1.)
Barsi Béla: Az Adorján, a Frideczky és Szeleczky családok genealógiája és története az „Adorján–Szeleczky Levéltár” tükrében. (Matrikula, 2015. 3.)
Barsi Béla: A bánáti Rodriguez család eredete a XVIII. századi hadtörténet tükrében. (Matrikula, 2016. 1.)
Barsi Béla: A bánáti Rodriguez Fulgentius Ágoston-rendi szerzetes pap élete és genealógiája. (Matrikula, 2018. 1.)
Barsi Béla: A Hlavács család nyomában a Vág völgyében. (Matrikula, 2019. 1-2.)
Barsi Béla: Író az éter hullámain. (Matrikula, 2020. 1.).

Irod.: lexikonok: Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Színészeti lexikon. I–II. köt. Szerk. Németh Antal. (Bp., 1930)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Mudrák József–Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon. 1931–1944. (Máriabesnyő–Gödöllő, 2006)
Kötő József: Közhasznú esmeretek tára. Színjátszó személyek Erdélyben. 1919–1940. (Kolozsvár, 2009).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X87D-JH8 (Schmelhegger Ferdinánd keresztelési anyakönyve, 1836)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8LW-TMQ (Rodriguez Ágoston keresztelési anyakönyve, 1838)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XKPK-F2Z (Schmellhegger Johanna keresztelési anyakönyve, 1839)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KSTR-LGF (Hlavács Dániel keresztelési anyakönyve, 1841)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6N9C-2BSP (Hlavács Tamásné Scholcz Zsuzsanna halotti anyakönyve, 1847)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/637423 (Weil Leopold Adolf gyászjelentése, 1849)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KDKP-4S8 (Szeleczky Árpád születési anyakönyve, 1868)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSV7-19JX-S (Rodriguez Ágoston és Schmellhegger Johanna házassági anyakönyve, 1870)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NSV-LB3C (Hlavács Olga születési anyakönyve, 1874)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KDJN-PF5 (Rodriguez Béla születési anyakönyve, 1876)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/530566 (Schmellhegger Mátyás gyászjelentése, 1879)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X6X5-9ZR (Adorján Margit születési anyakönyve, 1884)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:ZG8C-SGN2 (Rodriguez Béla és Hlavács Olga házassági anyakönyve, 1898)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/468988 (Rodriguez Károlyné Kühner Mária gyászjelentése, 1898)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZDS-LJB3 (Rodriguez Andor születési anyakönyve, 1899)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:HWRR-L7MM (Rodriguez Ödön születési anyakönyve, 1904)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68LR-4J39 (Rodriguez Ágoston halotti anyakönyve, 1908)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68PX-7JJJ (Rodriguez Károlyné Schmellhegger Janka halotti anyakönyve, 1909)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/530567 (id. Schmelhegger Nándor gyászjelentése, 1912)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:DDWF-SJ3Z ([id.] Schmelhegger Nándor halotti anyakönyve, 1912)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6PSF-KDLR (a hői halált halt dr. Rodriguez Béla halotti anyakönyve [1914], 1917)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/288640 ([id.] Hlavács Kornélné Szemenyei Ilona halotti gyászjelentése, 1929)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:661K-4BNX ([id.] Hlavács Kornélné Szemenyei Ilona halotti anyakönyve, 1929)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6636-RT7D ([id.] Hlavács Kornél halotti anyakönyve, 1930)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6R6M-J2DC (Rodriguez Andor és Koffler Kamilla házassági anyakönyve, 1930)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:49LZ-8RMM (Rodriguez Ödön és Szeleczky Piroska házassági anyakönyve, 1930)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JYP-QNFC ([ifj.] Hlavács Kornél halotti anyakönyve, 1934)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/620119 (Szeleczky Árpád gyászjelentése, 1936)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:D5C6-GGZM (Szeleczky Árpád halotti anyakönyve, 1936)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6CTH-N9NT (Hlavács Dánielné Weil Ida halotti anyakönyve, 1941)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:WZF2-8ZN2 (Barsi Ödön halotti anyakönyve, 1963)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/333786 (Barsi Ödön gyászjelentése, 1963)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6Z9M-2NXR (Rodriguez Béláné Hlavács Olga halotti anyakönyve, 1967)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/468987 (Rodriguez Béláné Hlavács Olga gyászjelentése, 1967)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QGTJ-PPMD (Szeleczky Árpádné Adorján Margit halotti anyakönyve, 1968)

Megjegyzések

A rokoni kapcsolatok dr. Barsi Béla szíves közlése alapján, valamint a család publikus történeti oldalairól: www.geni.com és www.myheritage.hu

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2024

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője