Bedő Rudolf
Bedő Rudolf

2022. augusztus 16. Kedd

Bedő Rudolf

műgyűjtő, művészeti író, művészettörténész

Születési adatok

1891. május 31.

Budapest

Halálozási adatok

1978. február 18.

Budapest


Család

Sz: Bedő Béla gyárigazgató.

Iskola

A bp.-i evangélikus (fasori) gimnáziumban éretts. (1909), a József Műegyetemen, és a Budapesti Kereskedelmi Akadémián tanult (1909–1913), ezután Bécsben és Párizsban tartózkodott. Nagybányán Thorma János festőiskoláját látogatta.

Életút

A nagybányai Phoenix Vegyészeti Gyár alkalmazottja, majd a gyár igazgatója (1913–1914). Az I. vh.-ban, mint tartalékos huszár főhadnagy az orosz fronton súlyosan megsebesült, fél lábát elvesztette, orosz hadifogságban volt (1914–1916). Hazatérése után (1916) ismét a Phoenix gyárhoz került (1916–1925), apja halála utána az üzem tulajdonosa (1925-től), a két vh. között Nagybányán, a II. vh. után Budapesten élt. A 20. sz.-i magyar műgyűjtés kiemelkedő személyiségeként már egyetemista korától fogl. nagy értékű festmények és egyéb műkincsek összegyűjtésével. Pályája kezdetén elsősorban litográfiákat és színháztörténeti emlékeket gyűjtött; az elsők között fedezte fel a magyar naiv művészeket. Nagybátyja, Politzer Ádám gyűjteményéből számos értékes darab került hozzá, valamint ennek révén kezdett Bécsben, Berlinben és más európai galériákban tájékozódni. Grafikai gyűjteménye mellett a modern magyar művészek mesterműveit, valamint értékes külföldi alkotásokat is gyűjtött. Vásárlásaival fiatal, pályakezdő művészeket is támogatott, akik közül többnek az első kiállításait is megrendezte (pl.: Jándi Dávid, Kádár Béla).

Emlékezet

Emlékére a Kieselbach Galéria és Aukciósház Bedő Rudolf gyűjteménye címmel kiállítást rendezett, amely a festményeken és műkincseken kívül korabeli és korra jellemző enteriőröket is bemutatott (köztük Rippl-Rónai József addig csak magángyűjteményben látható műveit, 2009. ápr.–máj.-ban).

Szerkesztés

Művészettörténeti írásai a Művészettörténeti Értesítő, az Acta Historiae Artium és a Művészet c. folyóiratokban jelentek meg. A Művészettörténeti Értesítő külföldi lapszemléjének szerkesztője (1950-es évek vége–1960-as évek eleje).

Főbb művei

F. m.: A magyar bányászattörténet művészi dokumentumai. (Szabad Művészet, 1951)
Alexandra Pavlovna magyarországi arcképe. (Művészettörténeti Értesítő, 1954)
Norbert Grund. (Művészettörténeti Értesítő, 1955)
Canaletto. Bernardo Bellotto és Antonio Canal. (A művészet kiskönyvtára. 16. Bp., 1961
2. bőv. kiad. 1967)
Ein Doppelporträt des Michaels Sweerts. (Acta Historiae Artium, 1962)
Benedek Péter (Művészet, 1964)
Kádár Béla emlékkiállítása. Szerk. Szíj Rezsővel. (Bp., 1971).

Irodalom

Irod.: Ébli Gábor: Magyar műgyűjtemények. (Bp., 2006).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője