Castiglione László
Castiglione László

2020. október 20. Kedd

Castiglione László

régész, művészettörténész

Születési adatok

1927. november 14.

Budapest

Halálozási adatok

1984. április 2.

Budapest

Temetési adatok

1984. április 18.

Budapest

Farkasrét


Család

Szülei polgári, ill. általános iskolai tanárok voltak. Sz: Castiglione László (1895–1984), Bozóky Erzsébet. F: 1. 1951–1954: Kováts Valéria régész. Elvált. 2. Varga Edit muzeológus. Fia: Castiglione Tamás (1968–1991) főiskolai hallgató.

Iskola

Az ELTE BTK-n ókori régészet és ókori keleti régészet szakos muzeológus okl. szerzett (1950); közben állami ösztöndíjjal Olaszországban tanult (1947), a történelem (régészeti) tudományok kandidátusa (1961), doktora (1975).

Életút

A Szépművészeti Múzeum Antik Művészeti Osztály muzeológusa, tud. munkatársa (1949–1957), osztályvezetője (1957–1960); közben az MTA II. Osztálya főelőadója (1953–1954). Az MTA Régészeti Kutatócsoport tud. munkatársa (1958–1960), az MTA II. Osztálya régészeti és művészettörténeti referense (1960–1963), az MTA Régészeti Kutatócsoport tud. munkatársa (1963–1964), tud. főmunkatársa és igazgatóhelyettese (1964–1968), az átszervezés után az MTA Régészeti Intézete tud. főmunkatársa és igazgatóhelyettese (1968–1980), tud. tanácsadója (1980–1984). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1956–1960). Egyiptom görög–római kultúrájának nemzetközi hírű kutatójaként, elsősorban a hellenizmus és a római kor művészet-, vallás- és társadalomtörténetével foglalkozott. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el a római művészet kezdeteinek meghatározása, a görög és hellenisztikus művészettől való elhatárolása terén, továbbá kísérletet tett a különböző római provinciák művészetének meghatározására, az adott népek művészeti sajátosságainak feltárására. Új fogalmakat vezetett be a római művészet egyes periódusainak jellemzésére, valamint a különböző római korok különböző társadalmi rétegei művészetének elválasztására. Tanulmányai rendszerint egy-egy emlék, emlékcsoport vagy szöveghely elemzéséből kiindulva magyarázta a Ptolemaiosz- vagy a római kori Egyiptom történetének és kultúrájának egy-egy jellegzetességét vagy vonását. A látszólag kevésbé jelentős tárgytípusokból kiindulva vizsgálatai mindenkor tágabb történeti-kulturális összefüggéshez jutottak, ill. a Szépművészeti Múzeum terrakottagyűjteményében őrzött darabok elemzéséből az egyiptomi magánvallásosság addig ismeretlen hagyományainak feltárásához vezettek. Az MTA núbiai ásatási expedíciójának vezetője (Abdallah Nirqi mellett, 1964).

Emlékezet

Budapesten (Felhévíz, II. ker. Frankel Leó utca 2–4.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).

Elismertség

Az MTA Régészeti Bizottsága (1963-tól), Klasszika-filológiai, ill. Ókortudományi Komplex Bizottsága tagja (1964-től). A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társaság (1954-től) és az Ókortudományi Társaság választmányi tagja (1954-től). A Nemzetközi Klasszika-archeológiai Társaság (1958-tól), a Nemzetközi Papírológiai (1960-tól), a Nemzetközi Núbiológiai Társaság tagja (1970-től). A Német Régészeti Intézet l. tagja (1971-től).

Elismerés

Munka Érdemrend (ezüst, 1967). Akadémiai Díj (1962), Kuzsinszky Bálit-emlékérem (1963).

Szerkesztés

Az Acta Archaeologica (1968–1983), ill. a Mitteilungen der Archäologischen Institutes der Ungarischen Akademie der Wissenschaft szerkesztője (Salamon Ágnessel, 1971–1979). Az Élet és Tudomány szerkesztőbizottságának tagja (1968-tól).

Főbb művei

F. m.: A rabszolgatartó társadalmak művészete. (Művészettörténeti Kiskönyvtár. 2. Bp., 1952)
Művészettörténet a Népművelési Gimnázium számára. Ókor. (Bp., 1953)
A Terracotta Box from Roman Egypt. (Acta Antiqua, 1953)
Az archaeologia fogalma és helyzete a tudományok rendszerében. (Bp., 1954)
Az egyiptomi kultuszok császárkori ábrázolásaihoz. A praenestei mozaik. (Antik Tanulmányok, 1955)
Deux nouveaux exemplaires de l’Aphrodité d’Alexandrie. (Bulletin du Musée Hongrois des Beaux- Arts, 1956)
Griechisch–ägyptische Studien. (Acta Antiqua, 1957)
Szépművészeti Múzeum, Görög–Római Kiállítás. Kiállításvezető. Szilágyi János Györggyel. 16 táblával. (Bp., 1957
2. átd. kiad. Bp., 1961
3. átd. kiad. 1965
németül: 1957)
La statue de culte hellénistique du Sarapieion d’Alexandrie. (Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 1958)
Die Rolle des Kyathos im ägyptischen Kult. (Acta Antiqua, 1960)
A hellenisztikus Sarapis-kultusz és ábrázolás kialakulása. Kand. értek. (Bp., 1960)
Dualité du style dans l’art sépulcral égyptien à l’époque romaine. – Zur Frage der Sarapis-Kline. (Acta Antiqua, 1961)
Görög művészet. Monográfia. Ill. Rudas Klára. Fekete-fehér és színes fotókkal illusztrált. Védődobozban. Bibliofil kiad. is. (Bp., 1961
2. bőv. és átd. kiad. 1967)
A római köztársaságkor művészete. (A TIT József Attila Szabadegyetemének előadásai. Művészettörténet. 11. Bp., 1961)
A soproni Silvanus-oltár hátoldalának ábrázolásához. – A korai szinkretizmus kérdéséhez. (Antik Tanulmányok, 1962)
A római császárkor művészete. (A TIT József Attila Szabadegyetemének előadásai. Művészettörténet. 12–13. Bp., 1962
2. kiad. 1966)
A magyar régészettudomány időszerű elméleti és módszertani problémái. (MTA II. Osztálya Közleményei, 1963)
Abdallah Nirqi, 1964. Az MTA núbiai expedíciójának ásatása. (Magyar Tudomány, 1965)
Egy ismeretlen egyiptomi kultusz-szokás. (Antik Tanulmányok, 1966)
Tables votives à empreintes de pied dan les temples d’Égypte. (Acta Orientalia, 1967)
Kunst und Gesellschaft im römischen Ägypten. – Die Diskobolia – ein Agrarritus? (Acta Antiqua, 1967)
A régi Róma aranykora. Maróti Egonnal, Horváth István Károllyal. 24 táblával, 2 kihajtható térképpel. (Európa nagy korszakai. Bp., 1967)
Inverted Footprints. A Contribution to the Ancient Popular Religion. (Acta Ethnographica, 1968)
Núbia, a középkori művészet új tartománya. (Művészet, 1968)
Stele eines Kupferschmiedes. (Mitteilungen des Deutschen Archäologischen Instituts, 1969)
Vestigia. (Acta Archaeologica, 1970)
Diocletianus und die Blemmyes. (Zeitschrift für Ägyptische Sprache und Altertumskunde, 1970)
Isis Pharia. Remarque sur la statue de Budapest. (Bulletin du Musée Hongrois des Beaux- Arts, 1970)
Zehn Jahre Archäologische Forschung. 1958–1968. Összeáll. Salamon Ágnessel. 43 táblával. (Az MTA Régészeti Intézetének közleményei. 1. Bp., 1970
2. bőv. kiad. 1978)
Archäologische Forschungen. 1969. Szerk. (Bp., 1971)
Zur Frage der Sarapis-Füsse. (Zeitschrift für Ägyptische Sprache und Altertumskunde, 1971)
Fragment einer thronenden Sarapis-Statue in dem Sarapieion von Gortyn. (Acta Archaeologica, 1971)
Az amerikai régészet antropológiai irányzatáról. (Antik Tanulmányok, 1971)
Római művészet. Monográfia. A rajzokat Kemény Zoltán készítette. (Bp., 1971
Művészeti stílusok. 2. bőv. kiad. 1978)
Az ókor nagyjai. Kihajtható melléklettel. (Bp., 1971
2. kiad. 1972
3. kiad. 1978
4. kiad. 1982
5. kiad. 1984)
Pompeji. Monográfia. Fotó: Sugár Lajos. 52 táblával. (Bp., 1973)
Das wichstige Denkmal der Sarapis-Füsse im British Museum wiedergefunden. (Studia Aegyptiaca, 1974)
Pompeji szobrászatához a colonia alapításának idejében. (Antik Tanulmányok, 1974
németül: Neue Forschungen in Pompeji. Recklinghausen, 1975)
A római művészet kialakulásának társadalmi és ideológiai mozgatói. Doktori értek. (Bp., 1974)
A római művészet világa. Az ősidőktől Augustusig. Összeáll., bev., jegyz. 8 táblával. (Európai antológia. Róma. Bp., 1974)
Zur Deutung des Grabmals von M. Vergilius Eurysaces. (Acta Archaeologica, 1975)
Az alexandriai Paneion. A görög–egyiptomi vallásos szinkretizmus. társadalmi-gazdasági alapjainak kérdéséhez. (Antik Tanulmányok, 1976)
Ein neuere Darstellung des Pharos und die Kult-Statue des alexandrinischen Paneions. (Acta Archaeologica, 1977)
Dolmen képe egy pompeji falfestményen. (Antik Tanulmányok, 1977)
Die gesellschaftlichen und ideologischen Bewergungskräfte in der Gestalltung der römischen Kunst. (Mitteilungen des Archäologischen Institutes der Ungarischen Akademie der Wissenschaft, 1977)
Nouvelles données archéologiques concernant la genèse du culte de Sarapis. (Hommages à Marteen J. Vermaseren. Leiden, 1978)
Sarapis-arcok. Kísérlet az isten ábrázolásainak gyarapítására. (Antik Tanulmányok, 1979)
Pompeji. Az élő és a romváros. (História, 1979)
Pompeji. Herculaneum. A Vezúv kitörésének ezerkilencszázadik évfordulójára. Fotóalbum. Fotó: Sugár Lajos. (Bp., 1979
lengyelül: Warszawa–Bp., 1986)
Hellenisztikus művészet. Monográfia. 183 fotóval, 9 színes mozaik reprodukcióval. (Bp., 1980
Egyetemi könyvtár. 2. kiad. 1996)
Keating, Rex: Mentőakció Núbiában. Ford. Tímár Györgyné Tedeschi Mária. Függelék: Magyar ásatás Núbiában. A függeléket írta Török Lászlóval. 16 táblával. (Bp., 1980).

Irodalom

Irod.: Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1984. ápr. 7.)
Szilágyi János György: C. L. (Antik Tanulmányok, 1984)
Török László: C. L. (Archaeologiai Értesítő, 1984)
Bellus Ibolya: Bibliographie der wissenschaftlichen Tätigkeit von L. C. (Acta Archaeologica, 1984)
Szilágyi János György: C. L. (Bulletin du Musée des Beaux-Arts de Budapest, 1984)
Török László: C. L. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013