Cifka Péter
Cifka Péter

2020. október 20. Kedd

Cifka Péter

művészettörténész, művészetkritikus

Születési adatok

1929. november 1.

Budapest

Halálozási adatok

1993. április 2.

Budapest


Család

Szüleit gyermekkorában elvesztette, rokonai nevelték. F: 1953-tól Elischer Brigitta, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) muzeológusa volt. Két gyermekük született.

Iskola

Az ELTE BTK-n muzeológia–művészettörténet szakon végzett (1952).

Életút

A Szépművészeti Múzeum gyakornoka (1952–1953), a Szabad Művészet c. folyóirat munkatársa, rovatvezetője (1953–1956), a Műterem munkatársa (1957–1958), a budapesti Iparművészeti Vállalat előadója (1958–1960). A Művelődésügyi Minisztérium (MM) Kulturális Akadémiáján az újkori magyar művészet előadó tanára (1960–1961), a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanársegéde (1961–1964), főisk. adjunktusa (1964–1967), főisk. docense (1967–1991), főisk. tanára (1991. júl. 1.–1993. ápr. 2.) és tanszékvezetője (1981-től). A Képzőművészeti Alap, ill. a Képző- és Iparművészeti Lektorátus szobrász szakértője (1961-től). Újkori magyar művészettel, a 19–20. század, elsősorban a reformkor magyar szobrászatával és Ferenczy István (1792–1856) munkásságával foglalkozott.

Főbb művei

F. m.: A közönség és az új képzőművészet kapcsolatáról. (Társadalmi Szemle, 1955)
Domanovszky Endre sztálinvárosi freskójáról. (Új Hang, 1955)
Medgyessy Ferenc művészetéről. (Szabad Művészet, 1956)
Domanovszky Endre műtermében. (Műterem, 1958)
A térbeli kiterjedés ábrázolása a festészetben. (Foto, 1959)
Adatok Munkácsy Mihály munkásságához. (Művészettörténeti Értesítő, 1964)
Maillol. Kismonográfia. 22 táblával. (A művészet kiskönyvtára. 66. Bp., 1964)
Ferenczy István. Kismonográfia. 16 táblával. (A művészet kiskönyvtára. 37. Bp., 1969)
Ismeretlen ónjegyek a Kiscelli Múzeum gyűjteményében. (Budapest Régiségei, 1971)
Sculptura Hungarica. Mai magyar szobrászat. Reprodukciók. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1971)
Adatok Hofbauer János működéséhez, valamint a budai rajziskola történetéhez. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1972)
Négy portré. (A Magyar Képzőművészeti Főiskola Évkönyve, 1972)
A pályakezdő Ferenczy István. (Művészet és felvilágosodás. Művészettörténeti tanulmányok. Szerk. Szabolcsi Hedvig, Zádor Anna. Bp., 1978)
Például: egy óravázlat. (Mozgó Világ, 1980)
Képek és jelképek. Irodalmi, zenei, képzőművészeti előadássorozat. Friss Gáborral, Kertész Istvánnal, Tótfalusi Istvánnal. Hanglemezmelléklettel. (Bp., 1988)
Egy emlékszobor a reformkorban. Kölcsey Ferenc. (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1989)
A biedermeier korának szobrászata Magyarországon. (Helikon, 1991)
Virág Benedek emlékműve. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1991).

Irodalom

Irod.: Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Kortárs magyar művészeti lexikon. I–III. köt. Főszerk. Fitz Péter. (Bp., 1999–2001)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1993. ápr. 3.–Népszabadság, 1993. ápr. 3.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013