Czobor Béla
Czobor Béla

2020. október 24. Szombat

Czobor Béla

régész, művészettörténész, római katolikus pap

Névváltozatok

1871-ig Czompert Béla 

Születési adatok

1852. május 9.

Székesfehérvár

Halálozási adatok

1904. január 23.

Budapest

Temetési adatok

1904. január 26.

Budapest

Kerepesi út


Iskola

A budapesti központi szemináriumban és a budapesti tudományegyetemen tanult (1871–1876); Székesfehérvárott pappá szentelték (1875. aug. 22.). A budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1876), a keresztény archeológia és szimbolika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1879).

Az MTA tagja (l.: 1881. máj. 19.; r.: 1899. máj. 5.). 

Életút

A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Régiségtárának őrsegéde (1876–1878), segédőre (1878–1881). Nagyváradra költözött, a helyi r. k. püspöki szeminárium és teológia rektora, egyúttal az egyházi archeológia r. tanára (1881–1888). Visszaköltözött Budapestre, a Műemlékek Országos Bizottságának előadója (1889–1904).

A budapesti tudományegyetem magántanára (1879–1897), c. ny. rk. tanára (1897–1904). 

Egyetemi hallgatóként készült pályadíjas művével, a Magyarország világi és egyházi hatóságai kiadott pecséteinekjegyzéke c. munkájával felhívta magára Ipolyi Arnold (1823–1886) figyelmét, akinek hatására egyházi régészettel, középkori művészettel, műemlékekkel és iparművészettel foglalkozott. Úttörő tevékenységet fejtett ki a művészettörténeti és régészeti szakkifejezések magyarításában, a magyar szaknyelv kialakításában. Az Egyházművészeti Lap szerkesztőjeként, elsőként közölte a különféle liturgikus tárgyak történetét, megtalálta az esztergomi porta speciosa Klimó György-féle, 18. századi ábrázolását, felismerte és elsőként közölte a pécsi ókeresztény cubiculum festményeit. Számos szakmai kiállítást szervezett és rendezett: nagy szerepet játszott a székesfehérvári országos kiállítás (1879), az országos magyar nőipari kiállítás (1881), a történeti ötvösmű-kiállítás (1884) és a budapesti országos kiállítás létrehozásában (1885). Tanulmányozta az európai történeti és művészeti kiállításokat, amelyek alapján a képző- és iparművészeti emlékek életszerű helyzetekben (= enteriőrök) történő bemutatását javasolta. Tapasztalatai alapján bízták meg a millennium alkalmából rendezett országos kiállítás történelmi csoportjának (1896), majd a párizsi világkiállítás magyar történeti kiállításának rendezésével (1900). Jelentős szerepet játszott továbbá a keresztény régészek első nemzetközi kongresszusának megszervezésében (Spalato, 1894). Verseket is írt. 

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti Temetőben (= Fiumei út) nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). 

Elismertség

A Magyar Történelmi Társulat és az Országos Magyar Iparművészeti Társulat igazgatóválasztmányának tagja.

Szerkesztés

Az Egyházművészeti Lap szerkesztője (1880–1887). 

Főbb művei

F. m.: Az esztergomi főegyház kincstára. Közép- és újabbkori egyházi műkincsek fényképei. 1–3. füzet. (H. és é. n.)
Magyarország világi és egyházi hatóságai kiadott pecséteinek jegyzéke. Összeáll. (Pest, 1872)
A székesfehérvári ásatások. (Magyar Sion, 1874)
A középkori egyházi művészet kézikönyve. Heinrich Otte nyomán, a magyar viszonyokhoz átd. Cz. B. 6 táblával. (A Hunyadi Mátyás Intézet kiadványa. Bp., 1875)
A régészet és a hittudomány. (Bp., 1875)
Az egyházi műarcheológia. (Magyar Sion, 1875)
Magyarország középkori várai. 1–2. (Századok, 1877 és külön: 1878)
A beszterczebányai egyházi műemlékek története és helyreállítása Ipolyi Arnold által. Hét szín- és kőnyomatú táblával és 54 fametszettel. (Századok, 1878)
Az egyházi művészetek hazánkban. (Bp., 1879)
A keresztény műarchaeologia encyclopaediája. Kiváló tekintettel a hazai emlékekre. 1–2. füz. 150 szövegközti ábrával. (Bp., 1880–1883)
Az alcsúthi udvari kápolna. Bordó bársony borítású tokban, közepén aranyozott címeres medállal. A bibliofil kiadványt tervezte Storno Ferenc. (Bp., 1881)
Az egyházi öltönyökről. (Egyházművészeti Lap, 1881 és külön: Bp., 1881)
A pécsi székesegyház restauratiója. – Krisztus Pilátus előtt. Munkácsy Mihály festménye. 2 táblával. (Egyházművészeti Lap, 1882 és mindkettő külön is: Bp., 1882)
Kalauz Ipolyi Arnold váradi püspök úr ő excellentiája régi és újabb műhímzés gyűjteményének kiállításához. A kiállítást rendezte és a katalógust összeáll. Cz. B. (Nagyvárad, 1886)
Ipolyi Arnold emlékezete. Felolvastatott az Országos Régészeti és Embertani Társulat 1888. év decz. 27-iki közgyűlésen. (Bp., 1889)
A pécsi székesegyház domborművei. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1889. jún. 17.
megjelent, kivonatosan: 1889)
Ipolyi Arnold emlékezete. (Bp., 1889)
Egy Árpádkori diptychon. – A jáki apátsági templom. (Archaeologia Értesítő, 1890)
Emlékbeszéd Pauler János l. tag fölött. (Az MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. Bp., 1890)
A magyar szent korona és koronázási jelvények. (Népiratkák. 64. A Szent István Társulat kiadványa. Bp., 1892
2. kiad. Bp., 1902)
A keresztény archaeológusok első kongresszusa Spalato-Salonában. 1894. aug. 20–22. (Katholikus Szemle, 1894 és külön: A Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből. Bp., 1895)
A magyar koronázási jelvények. Az ezredéves országos ünnepélyek alkalmából tartott művészettörténeti congressus tagjainak. Írta Cz. B., sajtó alá rend. Radisics Jenő. 5 táblával. (A Műbarátok Köre kiadványa. Bp., 1896
franciául is)
Giovanni Battista de Rossi emlékezete. (A Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből. Bp., 1896)
Magyarország műkincsei. I–II. köt. Szerk. Szalay Imrével. (Bp., 1897–1903)
A történelmi kiállítás. 40 táblával. (Matlekovits Sándor: Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezer éves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. V. köt. Bp., 1898)
Magyarország történeti emlékei az 1896. évi ezredéves országos kiállításon. 1–10. füzet. Szerk. Szalay Imrével. (Bp., 1898–1899
németül: Wien, 1898–1899)
A magyar szent korona és a koronázási palást. – Az esztergomi elpusztult bazilika. – Szent László király ereklyetartó mellszobra. – III. Béla és hitvese halotti ékszerei. (III. Béla magyar király emlékezete. Szerk. Forster Gyula. Bp., 1900 és mindegyik külön is: Bp., 1900)
Cz. B. jelentése Szent Margit házi oltáráról. (Századok, 1900)
Magyarország 1900. évi történelmi kiállítása Párisban. (Bp., 1901)
Egyházi szerelvények Szent István korában. (Századok, 1901)
A Budapest-ferencvárosi r. k. plébániatemplom üvegfestésű ablakainak kartonjai. (Magyar Iparművészet, 1901)
Árpádházi Boldog Margit állítólagos házi oltárkája. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1901. ápr. 15.
megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1901)
Egyházi szerelvények a budapest-ferencvárosi r. k. plébániatemplomból. (Magyar Iparművészet, 1902). 

Irodalom

Irod.: Hernády Ernő: Cz. B.: A régészet és a hittudomány. (Magyar Sion, 1875)
Cz. B. (Századok, 1904 és Művészet, 1904)
Békefi Remig: Emlékbeszéd Cz. B. r. tag felett. (Archaeologiai Értesítő, 1906 és külön: Az MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. Bp., 1906)
Lővei Pál: Egyházi személyiségek a magyar műemlékvédelem történetében. (Műemlékvédelmi Szemle, 1993)
Kiss Erika: Cz. B. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015