Gerencsér Miklós
Gerencsér Miklós

2024. december 6. Péntek

Gerencsér Miklós

író, újságíró, szerkesztő

Születési adatok

1932. december 4.

Győr

Halálozási adatok

2010. május 17.

Aszófő, Veszprém megye


Család

Gyermekkorát Győr-Újvárosban, a Szent Erzsébet-telepen, ill. Abdán és Öttevényben töltötte; nagyszülei nevelték fel.

Iskola

Elemi iskoláit Győrött végezte, majd Budapesten volt kőműves tanuló. A Magyar Iparművészeti Főiskolán díszlettervezés szakon tanult, a Politikai Főiskolán végzett.

Életút

Tanulmányai befejezése után Dunapentelén (= Sztálinvárosban) építőmunkás (a téglagyár építésén dolgozott, 1952), a Magyar Távirati Iroda (MTI) és a Néphadsereg c. lap munkatársa (1952–1956). A Népszabadság munkatársa, szerkesztője, főmunkatársa (1957–1988), az Ifjúsági Magazin főszerkesztője (1968–1974).

Eredetileg festőművésznek készült, olvasmányai hatására érdeklődése a szépirodalom felé fordult, jóllehet élete végéig készített győri városképeket és portrékat. Első ifjúsági regénye, a gyermekkora színhelyén, a győri munkásnegyedben játszódó Hátsóváros (1958) sikere után a Magyar Írók Szövetsége támogatásával a Magyar Távirati Irodánál (MTI) mint gyakornok helyezkedett el; katonai szolgálata idején a Néphadsereg c. lap foglalkoztatta. Leszerelése után visszatért az MTI-hez, s újságírói, szerkesztői munkája mellett sorra jelentette meg szépirodalmi alkotásait. Regényeket, novellákat, ifjúsági történelmi műveket, életrajzi regényeket írt, műveiben gyakran keverednek a valóság és a fikció elemei. Legismertebb műve az Aradi napló (1981), amely húsz évig készült, s az aradi eseményeket, a vértanú tábornokok utolsó napjait mutatja be, az egyik szemtanú, Ignaz Böhm szemszögén keresztül. A szívrabló (1970) c. regénye egy modern „Kakuk Marci-könyv”, amelynek főhőse Üllős Fábián taxisofőr meséli el kalandos szerelmi életét. Dunapentelei emlékeire később is többször visszatért (Idegen feleség, 1975), ill. több szociográfiai riportot is készített munkásokról (Középütt a gyár, 1980). Több életrajzi regényt és ifjúsági népszerűsítő életrajzot írt Eötvös Károlyról, Táncsics Mihályról (a Nagy emberek élete, ill. az Így élt… sorozatokban). Dokumentumregényei általában a II. világháború utolsó éveivel foglalkoznak, egyik utolsó műve, Radnóti Miklós (1909–1944) halálának körülményeit vizsgálta. Több színművét is bemutatták.

Emlékezet

75. születésnapján a Győr-újvárosi Lokálpatrióta Egyesület köszöntötte, s a helyi Zichy-palotában, kamarakiállításon bemutathatta amatőr festményeit. Élete végén Aszófőre költözött, ott is hunyt el, a helyi temetőben nyugszik. 

Elismerés

József Attila-díj (1959), SZOT Díj (1975), Rózsa Ferenc-díj (1979), a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Magyar Írók Szövetsége Nívódíja (1988).

Főbb művei

F. m.: Hátsóváros. Regény. Ill. Rogán Miklós. (Bp., 1958)
Ember a mezsgyén. Elbeszélések. (Bp., 1958
németül: Berlin, 1961)
Égre nyíló ablak. Kisregény. (Fiatal írók. Bp., 1959)
A szombaton teremtett ország. Ifjúsági regény. Zórád Ernő rajzaival. (Bp., 1964)
A 134. nap. Színmű. (Bp., 1965)
Tilalomfa. Regény. Würtz Ádám rajzaival. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1966)
A gyűlölet ellenfele. Regény Eötvös Károlyról. (Nagy emberek élete. Bp., 1970)
A szívrabló, avagy Üllős Fábián vallomása különböző szerelmeiről. Regény. (Bp., 1970)
Isten városa. Színmű. (Bp., 1972)
Messze mindenkitől. Regény, elbeszélések. (Bp., 1972)
Fekete tél. Dokumentumregény. (Bp., 1973)
Ferde ház. Színmű. (Bp., 1974)
Idegen feleség. Regény. (Bp., 1975)
Így élt Táncsics Mihály. (Így élt… Bp., 1975
2. kiad. 1978)
Hátsóváros. Regény. Ill. Károlyi András. (2. átd. kiad. Bp., 1975)
Emberöltő. Vál. cikkek, riportok. (Bp., 1978)
Emlékezz a vadrucára. Ifjúsági elbeszélések. (Bp., 1980)
Középütt a gyár. Riportok. (Bp., 1980)
Ferde ház. Regény. (Bp., 1980)
Aranyláp. Regény. (Bp., 1981)
Aradi napló. Dokumentumregény. (Bp., 1981)
Mezei műhelyek. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiadványa. Bp., 1981)
Honvágy. Történelmi regény. (Bp., 1983
oroszul: Moszkva, 1990)
Suta szerelmesek. Regény. (Bp., 1984)
Üzenet. Honismereti esszék, tanulmányok. (Bp., 1986)
Az északi arcvonal. Történelmi regény. (Bp., 1989)
Új donászi ódonságok Veszprém vármegyéről 1857–1861-ből. (Pápa–Veszprém, 1997)
Abdai talányok. A Radnóti-mítosz cáfolata. (Lakitelek, 1998)
Aszófői tollvonások. Visszaemlékezések, honismereti írások. (Aszófő–Veszprém, 2001)
Így lopott meg Lezsákia. (Aszófő, 2003)

 

szerk.: Mementó, Magyarország, 1944. Tanulmányok, visszaemlékezések. Szerk. Többekkel. (A Nácizmus Üldözötteinek Bizottsága kiadványa. Bp., 1975)
Vörös Könyv, 1919. Garmadába gyűjtötte, időrendbe sorolta, a varratszöveteket írta és a képeket válogatta. (Lakitelek, 1993)

 

bemutatott drámái: Kerekeskút. (Bem.: Szegedi Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1959. ápr. 3. és Petőfi Színpad, 1959. máj. 7. )
A parancs. (Bem.: Szegedi Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1967. nov. 5.)
A 134. nap. (Bem.: Győri Kisfaludy Színház, 1965, ápr. 3.)
Isten városa. (Bem.: Győri Kisfaludy Színház, 1972. jan. 20.)
Ferde ház. (Bem.: Állami Déryné Színház, 1974. febr. 9. és Győri Kisfaludy Színház, 1986. okt. 3.)

Irodalom

Irod.: Kiss Tamás: G. M.: Ember a mezsgyén. (Kortárs, 1958)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Horpácsi Sándor: G. M. két regénye. (Napjaink, 1971)
Mátyás István: Hogyan lehet és kell élnünk? (Életünk, 1974)
Kiss Dénes: G. M.: Aradi napló. (Jelenkor, 1981)
SZOT Díjasok. Szerk. Kulcsár Ödön. (Bp., 1981)
Seres József: Egy mellőzött író? G. M. (Napjaink, 1982)
Péter László: „Így végzed hát Te is…” Radnóti Miklós mártírhalála. G. M.: Abdai talányok. (Új Horizont, 2000)
Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 2001)
Ferenczi József: G. M. hazatért. (Kisalföld, 2007. dec. 31.)
Joó József: Aszófő fölött a csillagok. G. M. 75 éves. (Győri Szalon, 2007. dec.)
Joó József: Aszófő fölött a csillagok. Meghalt G. M. író. (Győri Szalon, 2010. dec.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője