Gergő Zoltán
Gergő Zoltán

2020. október 20. Kedd

Gergő Zoltán

közgazdász

Névváltozatok

1905-ig Greiner Zoltán

Születési adatok

1893. január 16.

Szeged

Halálozási adatok

1975. augusztus 24.

Budapest

Temetési adatok

1975. szeptember 4.

Budapest

Farkasrét, hamvasztás


Család

Sz: Greiner Emil MÁV-tisztviselő, Ausländer Gizella. F: 1927-től Baumgarten Janka, Baumgarten Izsák és Klein Fáni leánya.

Iskola

A szegedi piarista gimnáziumban éretts. (1910), Berlinben felsőkereskedelmi iskolát végzett. A közgazdaság-tudományok kandidátusa (1958).

Életút

A budapesti Angol–Osztrák Bank Könyvelési Osztályának tisztviselője (1910–1921); közben az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített, orosz hadifogságban volt (Irkutszkban és Dauriában, 1914–1920). Az Általános Értékbank és a Stock Motoreke Nehézipari Vállalat (1921–1926), az Újpesti Posztógyár főkönyvelője (1926–1940). A II. vh. után a Nemzeti Segély főtitkára (1945. jan.–okt.), egyúttal az MKP Központi Vezetősége (KV) Gazdasági Bizottságának munkatársa (1945–1948) és a Szikra Nyomdák, Lap- és Könyvkiadók igazgatója (1946. máj.). A Pénzügyminisztérium (PM) Üzemgazdasági Osztályának alapító vezetője (1948–1949), a Közületi Döntőbizottság (1949–1950), a Műszaki Dokumentációs Központ vezetője (1950–1951). A Délpesti Fűszer és Édességkereskedelmi Vállalat (1951–1952), a Dohányértékesítési Vállalat Igazgatási Főosztályának vezetője (1952–1953), a Belkereskedelmi Minisztérium Zöldség és Gyümölcsforgalmi Igazgatóság Tervfőosztályának vezetője (1953), a Kereskedelmi és Közétkeztetési Tudományos Kutató Intézet tud. munkatársa, majd az átszervezés után a Szövosz Közgazdasági Osztályának vezetője (1953–1959). A Szövetkezeti Kutató Intézet vezetője (1959–1963). Az Országos Gazdasági Tanács tagja. A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetemen, az Agrártudományi Egyetemen (ATE) és a Színház- és Filmművészeti Főiskolán a politikai gazdaságtan előadó tanára (1948–1950). A Szövetkezeti Tudományos Tanács elnöke. A két világháború közötti korszak egyik ismert gazdasági írójaként a Társadalmi Szemle és a kolozsvári Korunk munkatársa, majd a Népszava rovatvezetője (1930-as évek eleje). Lefordította a marxista gazdasági irodalom klasszikusait – többek között – A tőkét is; az I. kötet négy részben, 1934–1937 között jelent meg 2000 példányban (a II. kötet kiadására már nem kerülhetett sor, kéziratban terjedt az illegális munkásmozgalomban. A tőkét Mónus Illés (1888–1944) a Népszaván keresztül próbálta kiadni, ehhez azonban Gergő nem járult hozzá, mert Mónus Illés a szöveget jelentősen meg akarta változtatni. Végül is Gergő Zoltán magánkiadásban adta ki az I. kötetet.). Jelentős szerepet játszott a klasszikus marxista terminológia magyarországi kialakításában. A kommunista Szürke Könyvek c. sorozat alapító szerkesztője (1–13. füzet, 1938-tól; itt jelentek meg Molnár Erik [1894–1966] dolgozatai is Szentmiklósi Lajos álnéven. Sztálin művét Botos Vince álnéven jelentette meg, Gergő maga pedig Nagy Gábor és Kiszely János néven publikált ugyanitt!). Az ország német megszállása után illegalitásba vonult, a nemzeti ellenállás résztvevőjeként elsősorban a magyarországi üzemek, közművek és iparvállalatok vagyontárgyainak Németországba való elhurcolása ellen küzdött. A II. vh. után részt vett több állami vállalat és nagyobb gyár újraindításában, pártmunkában több üzem ideiglenes vezetését is elvállalta. Jelentős szerepet vállalt az Állami Ellenőrző Központ megszervezésében, tíz cukorgyár állami kezelésbe vételében, továbbá kezdeményezte a szerencsejátékok (lottó, lóverseny stb.) racionalizálását. Különösen fontos a tevékenysége az első ötéves terv élelmiszer-ipari részének kidolgozásában, valamint abban, hogy a cukor-, a dohány- és a szeszipari vállalatok átkerültek a könnyűiparhoz. Közgazdász kutatóként elsősorban a szövetkezetek szerepének kutatásával foglalkozott.

Emlékezet

Budapesten (Belváros, V. kerület Belgrád rakpart 3.) élt és tevékenykedett, a Farkaréti Temetőben nyugszik.

Főbb művei

F. m.: A tőkés termelési mód útja és természete. Nagy Gábor néven. (Bp., 1942)
A dialektikus és történelmi materializmus alapjai. Sztálin tanulmányának lefordított és átszerkesztett változata Botos Vince néven, Nagy Tamással. (Bp., 1942)
Világgazdaság és világháború. Nagy Gábor néven. (Bp., 1943)
Kis közgazdasági enciklopédia. A német nyelvű, haladó szellemű közgazdaság-tudományi munkákban előforduló szakkifejezések népszerű magyarázata. Kiszely János néven. (Bp., 1943)
Bevezetés a közgazdaságtanba. Kiszely János néven. (Bp., 1943)
Anglia és az Amerikai Egyesült Államok a piacokért folyó harcban. (Társadalmi Szemle, 1947)
Közgazdaságtan. Politikai gazdaságtan. A tudományos szocializmus gazdasági alapjainak népszerű ismertetése. (Bp., 1949)
Az érték, az ár és a nemzeti jövedelem összefüggései. Kand. értek. (Bp., 1953)
A kommunisták harca a marxista-leninista közgazdasági elmélet terjesztéséért, tisztaságáért. 1929–1944. (Közgazdasági Szemle, 1960)
Kommunista újságírók a Népszavánál. (Párttörténeti Közlemények, 1962)
Az illegális kommunista párt harca a budapesti gyárak munkásainak és termelőeszközeinek elhurcolása ellen. (Párttörténeti Közlemények, 1963)
A Magyar Tanácsköztársaság szövetkezeti tapasztalatai. (Bp., 1964)
Harc a budapesti gyárak munkásainak és gépeinek elhurcolása ellen. (A szabadság hajnalán. Szerk. Lányi Ernőné, Nagy Eta, Petrák Katalin. Bp., 1965 és Tanúságtevők. 5. Visszaemlékezések a magyarországi munkásmozgalom történetéből. 1944–1948. Bp., 1975)
A szövetkezetek szerepe a szocialista társadalomban. (Bp., 1966)
A szövetkezetek felső szervei. (Társadalmi Szemle, 1968)
ford.: Marx: A tőke. I. köt. A közgazdaságtan bírálata. Megjelent négy részben, az előszót Molnár Erik írta. Ford. Nagy Gábor néven. (Bp., 1934–1937)
Marx: A politikai gazdaságtan bírálatához. Függelék: Marx „A politikai gazdaságtan bírálatához” című művéről, Engels Frigyes levelezéséből. 1858–1859. Megjelent Marx halálának 70. évfordulóján. Az előszót Czóbel Ernő írta. (Bp., 1953).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1975. aug. 28.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013