Györgyi Kálmán
művészettörténész, rajzpedagógus
Névváltozatok
1884-ig Giergl
Születési adatok
1860. március 7.
Budapest
Halálozási adatok
1930. január 19.
Budapest
Temetési adatok
1930. január 22.
Budapest
Farkasrét
Család
Sz: Györgyi Alajos (1821–1863) festőművész, Haliczky Amália (1836–1914). Testvére: Györgyi Géza (1851–1934) építész, ill. Györgyi Sándorné és Földessyné Györgyi Emma. Háromszor nősült. F: 1. Kriszt Laura. 2. Aschner Adél. 3. Gross Melanie (1863–1951). Fia: Györgyi Dénes (1886–1961) építész, Györgyi Géza, id. (1900–1975) orvos, Györgyi Kálmán (1894–1978) tisztviselő, leánya: Lindnerné Györgyi Margit (1887–1961) és Györgyi Laura (1888–1945). Unokái: Györgyi Géza, ifj. (1930–1973) fizikus, Györgyi Kálmán (1939–) jogász, Györgyi Ferenc (1932–1997) mérnök, ill. Zimányiné Györgyi Magdolna (1934–) matematikus, Györgyi Erzsébet (1936–) etnográfus és Györgyi Teodóra (1947-) egészségpedagógus.Iskola
Iparrajziskolai tanári okl. szerzett (1883).Életút
A budapesti székesfővárosi iparrajziskola helyettes tanára (1882–1884), r. tanára, c. ig.-ja (1884–1903), az elemi iskolai rajzoktatás bp.-i szakfelügyelője (1903–1918). Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat titkára (1904–1908), igazgatója (1908–1930). Magyar kir. kormányfőtanácsos (1924-től). Művészettörténészként elsősorban az egyetemes és a kortárs magyar iparművészet történetével foglalkozott. Nevéhez fűződik a magyarországi iskolai rajzoktatás megreformálása, jelentős szerepet játszott valamennyi rajztanítási terv előkészítésében és kidolgozásában (1906-tól). Javaslatára elsőként vehettek részt magyar elemi iskolások nemzetközi gyermekrajz-kiállításon (1903, Haarlem, Hollandia), ill. ezeket a rajzokat még ugyanebben az évben a bp.-i, városligeti Iparcsarnokban is bemutatták. Mint az Országos Magyar Iparművészeti Társulat titkára, majd főtitkára jelentős szerepet vállalt a millenniumi kiállítás iparművészeti részének megszervezésében, majd kezdeményezte a magyar iparművészet részvételét a párizsi (1900), a St. Louis-i (1904), a milánói (1906) és a torinói világkiállításokon (1911). Az általa tkp. több mint harminc éven át szerkesztett Magyar Iparművészet c. folyóirat, a korszak egyik legszínvonalasabb szakfolyóirata volt. Halála előtt jelentette meg Czakó Elemérrel közösen szerkesztett Magyaros ízlés (1929 karácsonya, 1930-as évmegjelöléssel!) c. bibliofil kiadványa szellemi hagyatékának tekinthető.Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, a főváros által adományozott díszsírhelyen nyugszik. A síremlék Györgyi Dénes alkotása. A család történetéről Művészgenerációk a Györgyi-Giergl család három évszázada címmel a Budapesti Történeti Múzeumban rendeztek emlékkiállítást (2006. okt. 4.–2007. márc. 5.). A kiállítással egyidőben vált elérhetővé a család honlapja is: www.giergl.huSzerkesztés
A Mintalapok szerkesztője (1895-től), a Magyar Iparművészet főmunkatársa (1897–1911), szerkesztője (1911–1930). Írásai a fentieken kívül még elsősorban a Budapesti Hírlapban (1892–1893), a Hazánkban (1893–1895), az Építő–Iparban (1895, 1910, 1912), a Magyar Iparban (1898, 1900–1901, 1907), a Vasárnapi Ujságban (1899), a Népművelésben (1908), a Rajzoktatásban (1909, 1917) és a Néptanítók Lapjában jelentek meg (1922).Főbb művei
F. kiállítása: emlékkiállítása: Iparművészeti Múzeum (Budapest, 1934). F. m.: Az iparművészet 1896-ban. Millenniumi Emlékkönyv. Szerk. Ráth Györggyel. (Bp., 1897)Az iparművészet a párisi kiállításon. 1–3. (Magyar Iparművészet, 1900)
A világ iparművészete Párisban. 1900. Szerk. Fittler Kamillal. (Bp., 1900)
Iparművészeti dilettantizmus. (Magyar Iparművészet, 1904)
Az iparművészet a milánói kiállításon. (Magyar Iparművészet, 1906)
Jegyzetek a londoni rajzoktatási kongresszusról. (Rajzoktatás, 1908 és Népművelés. 1908)
Jegyzetek a stockholmi iparművészeti kiállításról. (Magyar Iparművészet, 1909)
A svéd kiállítás tanulságai. (Magyar Iparművészet, 1910)
Példatár az alsófokú leányiskolák kézimunkatanításához. Szerk. (Bp., 1911)
Művészi kézimunkatanítás. (Magyar Iparművészet, 1918)
Az Osztrák– Magyar Iparművészeti Társulat, a Baross Szövetség és a Baross Gábor Kör országos iparművészeti és háziipari kiállításának emlékalbuma. Összeáll. (Bp., 1919)
A keleti vásár iparművészete. (Magyar Iparművészet, 1921)
A német iparművészet példaadása. Jegyzetek a müncheni Deutsche Gewerbeschauról. (Magyar Iparművészet, 1923)
Külföldi iparművészeti kiállítások. (Magyar Iparművészet, 1925)
Iparművészeti oktatásunk seregszemléje. – A népművészeti és az iparművészet kölcsönös hatásáról. (Magyar Iparművészet, 1928)
A magyaros ízlés. Szemelvények a magyar háziipar, népművészet és iparművészet formakincséből. Összegyűjtötte Czakó Elemérrel. 132 fekete-fehér és 37 színes táblával. (A Könyvbarátok Szövetsége kiadványa. Bp., 1929).
Irodalom
Irod.: Világlexikon. A tudás egyeteme. (Bp., 1925)Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. (Bp., 1927)
Czakó Elemér: Gy. K. emlékezete. (Magyar Iparművészet, 1930)
Lehel Ferenc: Gy. K. emlékére. (Nemzeti Művészet, 1934)
Művészeti lexikon. Szerk. Éber László, Gombosi György. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 1935)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Művészgenerációk. A Györgyi-Giergl család három évszázada. Kat. A katalógust szerk. és a kiállítást rendezte Basics Beatrix és Györgyi Erzsébet. (Bp., 2007).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Gragger Róbert
irodalomtörténész
Géber Ede
orvos, bőrgyógyász
Haberern Jonathán Pál
orvos, sebész
Hagelmayer István
közgazdász
Halász Géza
orvos, politikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (603), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)