Család

Sz: Gyurkó János, a Kőbányai Gyógyszergyár vegyész főmérnöke, Rombauer Erzsébet (1919–1972) orvos, Budapest XIX. kerület körzeti orvosa. Testvére: Gyurkó Erzsébet (1949–) gyógyszerész, Gyurkó Gizella (1951–) biológus, Gyurkó Mária (1953–1990), Gyurkó Piroska (1955–) mélyépítő mérnök, Gyurkó Péter (1957–) gépészmérnök és Gyurkó Mátyás (1961–) gépkocsivezető. F: 1977-től Halpert Marianne banktisztviselő. Leánya: Gyurkó Noémi (1980–) és Gyurkó Dániel (1984–). Élettársa: Bartos Kornélia Csilla.

Iskola

A bp.-i Piarista Gimnáziumban éretts. (1970), a BME Építőmérnöki Karán szerkezetépítő mérnöki okl. (1976), műemlékvédelmi szakmérnöki okl. szerzett (1983), doktorált (1986).

Életút

Az Építéstudományi Intézet tud. munkatársa (1976–1985), az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség műszaki ellenőre (1986), a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet Műemlékvédelmi Osztályának tervező mérnöke (1987–1990); közben részt vett a Külügyminisztérium számára a romániai ún. falurombolási tervről készített jelentés összeállításában (1988). Kutatóként elsősorban magyar építészettörténettel, a műemlékvédelem, főleg Erdély épített örökségének kérdéseivel, elméleti és kísérleti mechanikával foglalkozott. Az MDF tagja (1988–1996), a párt országgyűlési képviselője (Budapest XXI. kerület, [Budapest 30. sz. választókerület], 1990–1994). Az Antall-, ill. a Boross-kormány környezetvédelmi és területfejlesztési minisztere (1993. febr. 23.–1994. júl. 15.). Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal általános elnökhelyettese (1994–1996. jún.), elnöki főtanácsadója (1996. jún.–okt.).

Emlékezet

1995-től Érden élt, Békéscsabán hunyt el.

Elismertség

A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat tagja (1985-től).

Szerkesztés

Néhány, az erdélyi falurombolással kapcsolatos írása Romlaky Tivadar néven jelent meg (a Kapu, az Erdélyi Figyelő és az Érdi Újság c. folyóiratokban).