Kardos György
Kardos György

2024. december 9. Hétfő

Kardos György

építészmérnök, művészettörténész

Születési adatok

1902. december 31.

Szombathely

Halálozási adatok

1953. február 24.

Budapest

Temetési adatok

1953. február 27.

Budapest

Farkasrét


Iskola

A József Műegyetemen építészmérnöki okl. szerzett (1925), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) doktorált (1947), a műszaki tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).

Életút

Budapesten, Wälder Gyula építész magánirodájának műépítésze (1926–1938), a József Műegyetem, ill. a JNMGE Építészmérnöki Osztály Ókori Építéstörténeti Tanszékének tanársegéde (1932–1938). Budapesten állástalan mérnök (1938–1941), a II. vh. alatt munkaszolgálatos (1941–1945: megszakításokkal). A JNMGE, ill. az Építőipari Műszaki Egyetem (ÉME) Építészmérnöki Osztály Újkori Építészettörténeti Tanszékének tanársegéde (1945. ápr.–szept.), egy. adjunktusa (1945–1949), intézeti tanára (1949–1951). A III. sz. Építéstörténeti Tanszék ny. r. tanára (1951–1952), egy. tanára (1952–1953); közben az ÉME Építészmérnöki Kar dékánja (1951–1952), az ÉME első rektora (1952–1953). A Magyar Gyárépítő Nemzeti Vállalat tervező-szakértője (1948–1951).

Építészettörténettel, elsősorban az ókori építészet, ill. a magyar barokk és a magyar klasszicista építészet történetével foglalkozott. Jelentős szerepet játszott a szocialista magyar építészmérnök-képzés kialakításában, az új ÉME megalakításában.

Emlékezet

Építészettörténettel, elsősorban az ókori építészet, ill. a magyar barokk és a magyar klasszicista építészet történetével foglalkozott. Jelentős szerepet játszott a szocialista magyar építészmérnök-képzés kialakításában, az új ÉME megalakításában.

Elismertség

A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) alapító elnöke (1951–1953).

Szerkesztés

A Magyar Építőművészet c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja (1952–1953).

Főbb művei

F. m.: épületei: Madách téri lakóházak és az Erzsébet téri Foncière Biztosító Székháza (Budapest V. kerület, 1946–1949)
A szófiai magyar nagykövetség újjáépítése (1948–1951)
a Magyar Nemzeti Bank (MNB) átépítése és a Ganz Villamossági Gyár iroda- és raktárépületei (Budapest, 1949–1950).

F. m.: írásai: Pompéji városszéli házai. (Tér és Forma, 1947)
Klasszikus tömeg-, felület- és térrendszerek. (Bp., 1947)
Budapest műemléki kárai. Összeáll. Schoen Arnolddal, Zakariás G. Sándorral. (Bp., 1949–1950)
Esztergom XIII. századi világi építészete. (Építés–Építészet, 1950)
Építészeti hagyományaink. (Szabad Művészet, 1951)
Építéstörténet. Egy. jegyz. (A Budapesti Műszaki Egyetem kiadványai. Bp., 1951)
Ókori építéstörténet. Egy. jegyz. Major Mátéval. (A Budapesti Műszaki Egyetem kiadványai. Bp., 1951)
Építészettörténet. Építőipari technikumi tankönyv. Többekkel. Ill. Ferenchalmi József és Medvedt László. (Bp., 1951)
Középkori építéstörténet. Egy. jegyz. (Bp., 1952)
Magyar építéstörténet. XV. század. Egy. jegyz. (Bp., 1952)
Az újkori építészet története. K. Gy. egyetemi előadásai. (A BME Építőmérnöki Karának jegyzetei. Bp., 1952)
Az Építőipari Műszaki Egyetem feladatai. (Magyar Építőipar, 1952)
Klasszikus alkotó módszerek a szovjet építészetben. (Magyar Építőművészet, 1952)
Az Építőipari Műszaki Egyetem munkája a Központi Vezetőség útmutatása végrehajtásáért. (Felsőoktatási Szemle, 1952)
A magyar klasszicista építészet társadalmi, gazdasági és politikai alapjai. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1952)
A magyar barokk- és copfépítészet rövid összefoglalása. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. 1–2. Bp., 1952
3. kiad. 1953)
Újkori építészettörténet. K. Gy. egyetemi előadásai. Összeáll. Merényi Ferenc. (Bp., 1953)
A rabszolgatársadalmak építészete. I–IV. köt. Egy. jegyz. Major Mátéval. (Bp., 1953)
Építészettörténeti és építőművészeti tanulmányok. 84 képpel. Szerk., sajtó alá rend. Wehner Tibor. (Bp., 1953).

Irodalom

Irod.: Weiner Tibor: K. Gy. élete és munkássága. Életrajz és munkássága bibliográfiája. (Magyar Építőművészet, 1953)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968).

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője