Főbb művei

F. m.: Elvi kérdések a régi magyar irodalomban. Egy. doktori értek. is. (Minerva, 1923 és külön: Eötvös Füzetek. 2. Bp., 1923)
Katona József színi utasításai. (Irodalomtörténet, 1931. 2. és külön: Bp., 1931)
Két évtized irodalomszemlélete. 1900–1920. (Protestáns Szemle, 1933 és külön: Bp., 1933)
Herczeg Ferenc 40 év kritikájában. (Magyar Szemle, 1934 és külön: Bp., 1934) Humanizmusunk helyzetképe Mátyás után és Mohács előtt. (Irodalomtörténet, 1934. 2. és külön: Bp., 1934)
Dudith András. (Irodalomtörténet, 1935. 4. és külön: Bp., 1935)
Kolostor és humanizmus Mohács után. 1526–1550. (Magyarságtudomány, 1936 és külön: A Magyarságtudomány tanulmányai 4. Bp., 1936)
Humanizmus és reformáció között. (Magyarságtudomány, 1937 és külön: A Magyarságtudomány tanulmányai 9. Bp., 1937)
Módszertani vázlat a gimnáziumi magyar nyelvi és irodalmi nevelő oktatásban. (Protestáns Tanügyi Szemle, 1938 és külön: Debrecen, 1938)
Magyar olvasókönyv a protestáns gimnáziumok és leánygimnáziumok I–VI. osztálya számára. Szerk. Jékely Lajossal és vajthó Lászlóval. (Bp.–Debrecen, 1938–1940 és utánnyomások)
A reformáció és az irodalomtörténeti korszakhatár. (Irodalomtörténet, 1939. 4. és külön: Bp., 1939)
Magyar irodalom. (A Magyar Szemle könyve 15. Mi a magyar? Szerk. Szekfű Gyula. Bp., 1939 és külön: Bp., 1939
hasonmás kiad. 1992)
A magyar irodalom Mátyás király korában. (Mátyás király. Emlékkönyv születésének ötszázéves fordulójára. Szerk. Lukinich Imre. II. köt. Bp., 1940 és külön: Bp., Franklin, 1940)
Kölcsey Ferenc. Kismonográfia. K. F. fekete-fehér portréjával. (Magyar Írók. Bp., 1940)
A tanulmányíró. (Babits Emlékkönyv. Szerk. Illyés Gyula. (Bp., 1942)
A „világiság” néhány változata a XVI. századi irodalmunkban. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1943. máj. 3.
megjelent: Irodalomtörténeti Közlemények, 1944. 1. és külön: Bp., 1944)
Magyar irodalomismeret. (Magyar századok. Horváth János-emlékkönyv. Bp., 1948)
K. D. válogatott írásai. Vál., sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta Pálmai Kálmán. K. D. műveinek bibliográfiájával. A bibliográfiát összeáll. V. Kovács Sándor. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1979)
Magyar irodalom. (A Magyar Szemle könyve 15. Mi a magyar? Szerk. Szekfű Gyula. Bp., 1939
hasonmás kiad. Bp., Helikon, 1992)
Húsz év irodalma a trianoni határok között. K. D. előadása. Közli: Pálmai Kálmán. (2000 [folyóirat], 1994).

F. m.: szerk.: Széchenyi István: Kelet népe. Szerk., a bevezető tanulmányt írta K. D. (Bp., Franklin, 1938)
Kölcsey Ferenc összes művei K. D. útmutatása szerint. (Bp., Franklin, 1939)
Kölcsey Ferenc válogatott művei. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta K. D. K. F. arcképével illusztrálva. (Magyar Klasszikusok. Bp., 1941)
Tompa Mihály: Népregék. Virágregék. Szerk., sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta K. D. T. M. arcképével illusztrálva. (Magyar Klasszikusok. Bp., 1941)
A magyar próza könyve három kötetben. Szerk. Bisztray Gyulával. I. köt. Régi magyar próza. A Halotti Beszédtől a felvilágosodás koráig. Szerk. K. D. (A Magyar Szemle klasszikusai. Bp., 1942)
Czuczor Gergely válogatott munkái. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta K. D. Cz. G. arcképével illusztrálva. (Magyar Klasszikusok. Bp., 1942)
Tompa Mihály: Népregék. Virágregék. Szerk., sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta K. D. T. M. arcképével illusztrálva. (Új kiad. Klasszikusok Kincsestár. Bp., 2002).

F. m.: írásai a Napkeletben: Hauptmann: Fantóm. (1923. 7.)
Francia regények magyarul. (1924. 9.)
Földi Mihály: Mámorosak. (1925. 2.)
Regényfordítások. (1925. 3. és 1925. 5.)
A varázshegy. Thomas Mann regénye. (1925. 8.)
Tabéry Géza: Szarvasbika. (1925. 10.)
Mesék az ezertó országából. [Anni Swan mesekönyve.] (1926. 2.)
Lévay József utolsó versei. 1909–1918. (1926. 3.)
Eucken: A jelenkori vallásbölcselet főkérdései. (1926. 6.)
Virgilio Brocchi: Szívem szerint. (1926. 10.)
Boros György: Brassai Sámuel élete. (1927. 7.)
Maurice Paléologue: Eugénie császárné vallomásai. (1929. 7.)
Hegedűs Lóránt: Új világ felé. (1929. 10.)
Galsworthy: Hattyúdal. (1929. 11.)
Molter Károly: Metánia R. T. (1929. 20.)
Muraközy Gyula: A prédikátor könyve. (1930. 2.)
Az 1929-es Goncourt-díj nyertese. [Marcel Arland L’Ordre c. regénye.] – Virág Benedek. (1930. 3.)
Az első magyar hírlap. (1930. 6.)
Thomas Mann: Mario und der Zauberer. (1930. 9.)
Kisfaludy Károly. (1930. 11.)
Szabolcska Mihály. (1930. 12.)
Az új magyar generáció problémái. (1931. 2.)
Székely Mózes: Zátony. (1931. 1.)
Farkas Gyula: A magyar romantika. (1931. 4.)
Emlékkönyv Négyesy László hetvenedik születésnapja alkalmából. (1931. 5.)
Nyigri Imre: Megcsúfolt apostolok. (1931. 6.)
Lengyel Menyhért: A boldog város. (1931. 11.)
Móricz Zsigmond: Forr a bor. (1932. 2.)
Simonfay Margit: Az idegen asszony. (1932. 5.)
Ifj. Grandpierre Emil: A rosta. (1932. 11.)
Két regény egy elkallódó nemzedékről. [Magyar László: Tamás és Szitnyai Zoltán: Nincs feltámadás.] (1932. 12.)
Bornemisza Péter Elektra-drámája. (1933. 5.)
Arany János irodalmi ellenzések. (1933. 8.)
Bánffy Miklós: Megszámláltattál. (1935. 3.)
Szekfű Gyula: A mai Széchenyi. (1935. 7.).

F. m.: írásai a Protestáns Szemlében: Aesopus magyar nyelven– Bornemisza Péter. – Fejedelmek órája. – Magyarországi latinság. – Régi magyar nyelvtanok. – Kassák Lajos: Angyalföld. – Markotis Rodion: Szibériai garnizon. (1929)
Egy új irodalomtörténet margójára. Pintér Jenő magyar irodalomtörténete. – Szenczi Molnár Albert lapszéli jegyzetei. (1930)
Horváth János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei. (1931)
A Tanú. Németh László folyóirata. – Jegyzet a „protestáns orthodoxiá”-hoz. (1932)
In memoriam Dézsi Lajos. – Négyesy László. – Kosztolányi Dezső: Esti Kornél. (1933)
Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet. (1934)
A szellem szabadsága. – Szenczi Molnár Albert ismeretlen levelei. – Horváth János: Az irodalmi műveltség megoszlása. (1935)
A protestáns folyóirat. (1938)
Jelek és magyarázatok. – Németh László. (1940)
Babits Mihály. – Gróf Teleki Pál. (1941)
Miért hallgatnak az írók? (1944).

F. m.: egyéb kisebb írásai, kritikái: A magyar olvasókönyvről. (A budapesti evangélikus gimnázium értesítője, 1930/31. Bp., 1931)
Az Arany-évforduló után. (Magyar Könyvszemle, 1933)
Nicolaus Oláh. (La Nouvelle Revue de Hongrie, 1934)
Erasmus és Magyarország. (Tükör, 1935)
Klimes Péter: Bécs és a magyar humanizmus. (Irodalomtörténet, 1935. 1.)
Oláh Miklós. (Apollo, 1935)
Kastner Jenő: A Jókai-kódex és az obszerváns kódexirodalom. (Századok, 1936. 1-3.)
Arisztokrata és polgári írók. (Magyar Szemle, 1935)
Waldapfel József: Heltai Gáspár forrásai. (Századok, 1936. 7-8.)
Bonkáló Sándor: A kárpátaljai rutén irodalom és művelődés. (Századok, 1936. 9-10.)
Két tanulmány a magyar renaissance-műveltségről. [Kardos Tibor: A magyar humanizmus kezdetei. – Mayer Erzsébet: Diomede Carafa. Nápolyi szellem Mátyás udvarában.] (Irodalomtörténet, 1936. 3.)
A kolostortól a mecénásig. (Tükör, 1937)
Detrich Márta: Kertbeny Károly élete és műfordítói munkássága. – Kosztolányi Dezső. (Irodalomtörténet, 1937. 1.)
Jean Hankiss: Défense et Illustration de la Littérature. (Irodalomtörténet, 1937. 2.)
Zrínyi pennája. (Magyar Szemle, 1939)
Jean Apáczai Csere. (La Nouvelle Revue de Hongrie, 1940)
Erdély vagy a magyar enciklopedizmus. (Nyugat, 1940. 10.)
Irodalomtörténeti jelenségek. (Magyar Csillag, 1941)
Magyar írók gondjai – egykor. (Ünnep. 1941. 4.)
Régi és új a magyar szellemi életben. (Debreceni Szemle, 1941. 2.)
Nemzeti irodalom és népművelődés. (Magyar Lélek, 1943)
Eckhardt Sándor: Az ismeretlen Balassi Bálint. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1944. 1.)
Kardos Tibor: A magyarság antik hagyományai. (Századok, 1944. 4-6.)
Horváth János egyetemi előadásaiból. (Irodalomismeret, 2002. 3-4.).

Irodalom

Irod.: források: A pápai kollégiumban három új tanár kezdte meg működését: Kerecsényi Dezső, László Géza, Szabadi Béla. (Dunántúli Protestáns Lap, 1923., okt. 14.)
Kerecsényi Dezső pápai tanár eljegyezte Mikola Emíliát Péterhegyről. (Új Nemzedék, 1925. ápr. 18.)
Mikola Emília és Kerecsényi Dezső pápai ref. főgimnáziumi tanár e hó 14-én házasságot kötött. (Magyarság, 1926. júl. 18.)
Kerecsényi Dezső pápai kollégiumi tanár kinevezése a budapesti evangélikus gimnáziumhoz. (Dunántúli Protestáns Lap, 1928. szept. 16.)
Kerecsényi Dezső gimnáziumi r. tanár áthelyezése a budapesti középiskolai tanárképző intézet gyakorló gimnáziumához, 1938. jún. 30. (Budapesti Közlöny, 1938. júl. 7.)
Kerecsényi Dezső magántanári kinevezése. (Hivatalos Közlöny, 1941. jún. 15.)
Kerecsényi Dezső ny. rk. tanári kinevezése, 1943. aug. 7. (Hivatalos Közlöny, 1943. szept. 1.)
Kerecsényi Dezső meghalt. (Népszava, 1945. jún. 14.)
Keresztury Dezső: Akik elmentek. Kerecsényi Dezső. (Magyar Nemzet, 1945. jún. 17.)
Kerecsényi Dezső halálára. (Irodalomtörténet, 1945)
Bóka László: Kerecsényi Dezső emlékezete. (Magyarok, 1946. 4.)
Elhunyt Kerecsényi Dezsőné Mikola Emília. (Magyar Nemzet, 1977. márc. 22.)
Tüskés Tibor: Tájak, emberek. A Mura mentén. (Népszabadság, 1985. jan. 5.)
Kerecsényi Dezső emléktáblája a református gimnáziumban. (Veszprémi Napló, 2010. okt. 8.).

Irod.: műveiről: Alszeghy Zsolt: K. D.: Kölcsey Ferenc. (Irodalomtörténet, 1941. 1.)
Gálos Rezső: K. D.: Kölcsey Ferenc. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1941. 2.)
Keményfy János: K. D.: Kölcsey Ferenc. (Budapesti Szemle, 1941)
Schöpflin Aladár: K. D.: Kölcsey Ferenc. (Nyugat, 1941. 1.)
Keményfy János: A magyar próza könyve három kötetben. Szerk. Bisztray Gyulával. I. köt. Régi magyar próza. A Halotti Beszédtől a felvilágosodás koráig. Szerk. K. D. (Budapesti Szemle, 1942)
Pável Ágoston: A magyar próza könyve három kötetben. Szerk. Bisztray Gyulával. I. köt. Régi magyar próza. A Halotti Beszédtől a felvilágosodás koráig. Szerk. K. D. (Dunántúli Szemle, 1943. 1-2.).

Irod.: Keresztury Dezső: Kerecsényi Dezső. (Magyar mártír írók antológiája, 1947)
Keresztury Dezső: Kerecsényi Dezső. (Irodalomtörténet, 1970. 3.)
Barta János: Kerecsényi Dezső egyetemi előadásai. (Irodalomtudomány, 1983. 3.)
Pálmai Kálmán: Emlékezés Kerecsényi Dezsőre. (Irodalomtörténet, 1986. 4.)
Pálmai Kálmán: Kerecsényi Dezső. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., Akadémiai Kiadó, 1988)
Margócsy József: Emlékezés Kerecsényi Dezsőre. (Pedagógiai Műhely, 1989)
Ábrahám Klaudia: Vidékünk híres emberei egy családból. 1. Mikola Sándor, Péterhegy szülötte. 2. Kerecsényi Dezső. (Népújság, 2011. 43–44.)
Orbán Róbert: Péterhegyi távlatok. (Vas Népe, 2018. okt. 20.).

Irod.: Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Pápai pedagógus lexikon. Főszerk. Tungli Gyula. (Pápa, 1997)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. (Debrecen, 2009).

neten:

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/158972 (Kerecsényi György gyászjelentése)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GRKD-9ZXB?i=48&wc=923M-MNG%3A40681801%2C62615301%2C62631201&cc=1452460 (Kerecsényi Dezső születési anyakönyve)

https://www.eltereader.hu/media/2019/10/Kovacs_MTA-VH_HAT_WEB.pdf (Kovács I. Gábor–Takács Árpád: A Magyar Tudományos Akadémia tagjai a két világháború közötti magyar tudáselitben I.)

https://www.ekmk.hu/lexikon/talalatok.php (Veszprém megyei életrajzi lexikon)