Keszthelyi Tibor
Keszthelyi Tibor

2022. május 28. Szombat

Keszthelyi Tibor

irodalomtörténész, műfordító, afrikanista, diplomata

Születési adatok

1932. augusztus 24.

Pestszentlőrinc, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1993. május 17.


Család

Sz: Radványi Ilona. Hatan voltak testvérek, apja lakatos volt. F: 1959-től Keszthelyi Katalin (= Molnár Katalin), az MTA Agrokémiai és Talajtani Kutatóintézete szakfordítója. Leánya: Keszthelyi Doris (1961–). 

Iskola

Elemi és középiskoláit Pestszentlőrincen (= Budapest, XVIII. kerület) végezte (1951-ben éretts.). Az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karán angol–magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1955), diplomáciai tanfolyamot végzett (1956), az irodalomtudományok kandidátusa (1973). Az MLEE általános tagozatán végzett (1970). 

Életút

New Yorkban ENSZ-ösztöndíjas vendégkutató (1956–1957). A Külügyminisztériumban szolgált (1957-től); előadó (1957–1959), Magyarország New York-i ENSZ-képviseletének munkatársa (1959–1962 és 1986–1993), a Külügyminisztérium Nemzetközi Szervezetek Főosztálya főelőadója (1962–1969), Magyarország athéni nagykövetségének kultúrattaséja, majd Washingtonban kulturális tanácsos (1969–1986). 

Magyarországon az elsők között foglalkozott fekete-afrikai irodalommal, alapvetően új eredményeket ért el az afrikai irodalom fogalmának tisztázása, irodalmi formáinak meghatározása terén. Vizsgálta még a kortárs afroamerikai kultúra sajátosságait, a klasszikus detektívtörténetek fejlődésrajzát, műfaji különlegességeit és esztétikai problémáit. Műfordítói tevékenysége is jelentős, elsősorban kortárs afrikai (ghánai, kenyai, nigériai) irodalmat tolmácsolt, kisebb műfordításai a Nagyvilág c. világirodalmi folyóiratban jelentek meg. Helon László álnéven útleírása, politikai tárgyú írásai és elemzései is megjelentek. 

Szerkesztés

A Jelenkor, a Nagyvilág és a Helikon c. folyóiratok kritikusa (1962-től). 

Főbb művei

F. m.: Nigéria irodalmi életéről. (Nagyvilág, 1964)
A mai afrikai dráma. (Nagyvilág, 1966)
Felfedeztem Amerikát! Útleírás. 16 táblával. Helon László néven. (Ország–Világ. Bp., 1966
2. kiad. 1967)
Kísérlet a néger afrikai esztétika megteremtésére. (Nagyvilág, 1969)
Irodalmi formák Fekete-Afrikában. (Nagyvilág, 1970)
A négritude és a nyugat-afrikai irodalom. – A fekete-afrikai irodalom Magyarországon. (Helikon, 1970)
Az afrikai irodalom magyar nyelven. (Helikon, 1970)
Az afrikai irodalom kialakulása és fejlődése napjainkig. Monográfia és kand. értek. is. 8 táblával, kihajtható mellékletekkel. (Bp., 1971)
A mai afrikai regény. (Kritika, 1971)
Kamerun irodalmi élete. (Nagyvilág, 1975)
Az afrikai dobnyelv. (Élet és Tudomány, 1976. 23.)
Afrika felfedezése a magyar irodalomban. (Nagyvilág, 1977)
A detektívtörténet anatómiája. (Bp., 1979
oroszul: Bp., 1989)
Görög tájak, talányok. Keszthelyi Katalinnal. (Univerzum Könyvtár. Bp., 1980)
Az afrikai dobnyelv, mint a költői közlés eszköze. (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1980)
Afrikanische Literatur. Versuch eines Überblicks. Az afrikai irodalom kialakulása és fejlődése napjainkig c. műve német nyelvű átd. kiadása. Ford. Lieber Péter. (Berlin–Weimar, 1981)
Indiánok Arizonában. Útleírás. 16 táblával. Ill. Engel Tevan István. (Ország–Világ. Bp., 1983)
A krimi. Szemelvények. Vál., szerk. (Pro és kontra. Bp., 1985)
Metanyelvi kifejezések: vizualitás és ötlet a költészetben. (Nagyvilág, 1985)
Fekete lángok. Nyugat- és Közép-Afrika költészete. Vál., szerk. Hárs Ernővel. Az utószót írta K. T. (Bp., 1986
2. kiad. 1989)
Egy afrikai költő anatómiája. (Nagyvilág, 1987)
A detektívtörténet anatómiája. (Új kiad. Bp., 1999

 

ford.: Conton, William: Afrikai vagyok. Regény. Ford. (Modern Könyvtár. 64. Bp., 1963)
Tutuola, Amos: Részeg a bozótban. Elbeszélés. Ford. (Részeg a bozótban. Afrikai elbeszélők. Szerk. Karig Sára. Bp., 1966)
Modisane, W.: A koldulás méltósága. Elbeszélés. Ford. (Égtájak. Világirodalmi antológia. Bp., 1967)
Plomer, William: Viktória királynő gyermeke. Elbeszélés. Ford. (Dél-afrikai elbeszélések. Bp., 1967)
Okara, Gabriel: A hang. Kisregény. Ford. K. T., az utószót írta Karig Sára. (Modern Könyvtár. P151. Bp., 1968)
Ngugi, James: Búcsú az éjtől. Kisregény. Ford. K. T., az utószót írta Karig Sára. (Bp., 1971)
Gordimer, Nadine: Livingstone bajtársai. Elbeszélések. Ford. Borbás Mária. Az előszót írta K. T. (Világkönyvtár. Bp., 1976). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője