Nemere Zoltán
Nemere Zoltán

2022. szeptember 25. Vasárnap

Nemere Zoltán

vívó, fogorvos

Névváltozatok

Schwanner Zoltán 

Születési adatok

1942. április 20.

Bokod, Komárom-Esztergom vármegye

Halálozási adatok

2001. május 6.

Felgyő, Csongrád megye

Temetési adatok

2001. május 29.

Budapest

Farkasrét


Család

Dédszülei, apai: Schwanner Gyula, Reitmayer Anna; Resch János (†1914. jan. 28. Kecskemét. Temetés: 1914. jan. 30. Kecskemét) kereskedő. ? 

Nagyszülei: [legid.] Nemere Gyula (= 1905-ig Schwanner Gyula) tanító, gyógypedagógus, siketnéma-intézeti tanár, Resch Gizella.

[legid.] Nemere Gyula testvérei: Schwanner János (†1945. febr. 20. Izsák. Temetés: 1945. febr. 23. Izsák) községi tanító Izsákon, Schwanner Rudolf és Schwanner Anna.

 

Szülei: [id.] dr. Nemere Gyula (†1986. márc. 3. Bp. Temetés: 1986. márc. 24. Farkasrét) fogorvos, a Csongrádi Petőfi SE vívószakosztályának alapító tagja, Kovácsik Ilona (†1988. máj. 31. Bp. Temetés: 1988. jún. 27. Farkasrét).

[id.] dr. Nemere Gyula testvére: dr. Nemere János (†1987. jan. 13. Bp. Temetés: 1987. febr. 5. Farkasrét) pénzügyi főtanácsos, a Postás országos bajnok tornásza, majd a férfi tornaszakosztály vezetője.

Nemere János felesége: Mészáros Lujza, Mészáros János (†1950. ápr. 30. Bp. Temetés: 1950. máj. 6. Farkasrét) honvéd tábornok leánya.

Nemere János leánya: Győrffy Péterné Nemere Anna.

Nemere János unokája: Győrffy Dóra (1978–) atléta, magasugró. Testvére: [ifj.] dr. Nemere Gyula (1940. nov. 2. Bokod) orvos, urológus főorvos.

 

Felesége:

1. Hoffmann, Astrid német junior bajnok tőrvívó. Elvált.

Gyermekei: leányai: Nemere Réka (1969–) festőművész és Nemere Maja Ilona (1973–); fia: Nemere Christian Zoltán (1975–).

2. Skoruppa, Beate.

Gyermeke, fia: Nemere Patrick (1989–).

Iskola

A csongrádi Batsányi János Gimnáziumban éretts. (1960), Budapesten, a Klement Gotwald Gyárban villanyszerelő segédmunkás (1960–1961).

A TF-en vívó szakedzői okl. (1965), a BOTE-n fogorvosi okl. szerzett (1971), a Német Szövetségi Köztársaságban (NSZK) fog- és szájbetegségekből szakorvosi vizsgát tett (1976).

Az NSZK-ban telepedett le (1971), Essenben magánrendelőjét vezette.

Életút

Magyarországon a Csongrádi Honvéd (1958–1960), a Vasas (1960–1965), az OSC (1965–1971), az NSZK-ban a Bonner Fechtklub (1972–1975), a Düsseldorfer USC (1975–1980), a Mühlheimer Fechtklub (1980) vívója; tőr- és párbajtőrvívó. Autóbaleset áldozata lett. 

Párbajtőrvívásban kétszeres olimpiai bajnok (1964 és 1968: csapat); háromszoros világbajnok (1965: egyéni; 1970 és 1971: csapat), vb 2. (1969: csapat), vb 3. (1963 és 1967: csapat), vb 5. (1966: csapat). Universiade-győztes (1965: egyéni és csapat), Universiade 2. (1963: csapat); ifjúsági vb 2. (1962: egyéni). 5-szörös magyar bajnok (1964: egyéni; 1966 és 1971: egyéni és csapat; 1969: csapat); BEK 2. (1970). Mindkét fegyvernemben magyar válogatott. (1964–1971).

Tőrvívásban ifjúsági vb 6. (1962: egyéni).

Nemere Zoltán Bokodon született, családja 1956-tól élt Csongrádban (édesapját, aki korábban Tatabányán működött, 1956. szept. 1-jén nevezték ki a helyi SZTK fogorvos főorvosává). Jóllehet apja a csongrádi vívóklub alapító tagja, ő 1958-ban a szentesi dr. Mónus Sándor vívómesternél kezdett el vívni, aki valójában kardvívó volt. Nemere Zoltán a csongrádi leányiskola tornatermében vett előszöt vívóleckéket, s mivel rendkívül tehetséges volt, fél év múlva a mester már Szentesen foglalkozott vele. Érettségi után a Szegedi Orvostudományi Egyetemen (SZOTE) szeretett volna továbbtanulni, az iskolában azonban nem támogatták egyetemi tanulmányait. Kényszerből felköltözött Budapestre és a Klement Gottwald Gyárban helyezkedett el mint villanyszerelő segédmunkás.

A Vasasban folytatta vívópályafutását mint tőrvívó (edzéseit Forró Sándor vette át, 1962-től már szinte csak párbajtőrrel vívott, Vass Imre felügyelete alatt). Nemsokára mindkét fegyvernemben jelentős eredményeket ért el: 1961-ben bekerült az ifjúsági válogatottba, 1962-ben a kairói ifjúsági világbajnokságon párbajtőrben a 2., tőrben a 6. helyen végzett. A Testnevelési Főiskolán 1961-ben megindult a vívószakedzői képzés, így Nemere Zoltán az első évfolyam tagjaként 1963-ban kézbe vehette első diplomáját is; klubja a Vasas pedig szerzett neki sportállást  a Kohó- és Gépipari Minisztérium (KGM), majd az átszervezések után a Nehézipari Minisztérium Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézetében (NIMIGÜSZI): főelőadónak nevezték ki.

Felnőtt világbajnokságon először 1963-ban szerepelt, a 3. helyen végzett csapat tagja volt. Első olimpiai bajnoki címe (1964) után sikeresen felvételizett a Budapesti Orvostudományi Egyetemre (BOTE), ezért átigazolt az OSC-be. Az 1965-ös volt a legeredményesebb éve: a párizsi világbajnokságon megszerezte a magyar (férfi) párbajtőrvívás negyedik egyéni aranyérmét, a budapesti Universiadén egyéniben és csapatban is győzni tudott, s ebben az évben megválasztották az év vívójának is. Szintén 1965-ben ismerte meg első feleségét, Astrid Hoffmann vívónőt; egy év múlva elvette feleségül (az egyházi esküvőt Csongrádon tartották). Az év végén azonban Budapesten, a Thököly út–Hungária körút kereszteződésében balesetet okozott, a helyzetet pedig tovább súlyosbította, hogy korábban már néhány kisebb közlekedési kihágás miatt elvették jogosítványát, és a baleset után Nemere Zoltán, bátyja irataival akarta igazolni magát (a Fővárosi Bíróság 1966. márc. 30-án ittas vezetésért és közokirat-hamisításért 4 hónap szabadságvesztésre ítélte és 4 évre eltiltotta a gépjárművezetéstől). Pályafutása azonban nem tört meg, 1966-ban megnyerte a párbajtőr egyéni országos bajnokságot (és természetesen az OSC bajnokcsapatában is vívott), ill. az 1967-es montréali világbajnokságon a bronzérmes csapatnak is a tagja lehetett.

A mexikói olimpián a párbajtőrcsapat szerezte meg a magyar csapat hetedik aranyérmét. A Szovjetunió elleni döntőben Magyarország 1:3-ról 5:3-ra fordított, majd Nemere Zoltán Grigorij (Hrihorij) Krissz elleni győzelme már a magyar előnyt behozhatatlanná tette.  Nemere Zoltán még tagja volt a havannai vb-n 2. (1969), ill. az ankarai vb-n (1970), valamint a bécsi vb-n (1971) világbajnok magyar válogatottnak, sőt utolsó magyarországi aktív évében megnyerte az egyéni országos bajnokságot és a bajnokcsapat tagjaként is emlékezeteset alakított.

Nemere Zoltán azonban már nem szerepelt többé magyar színekben: miután átvette fogorvosi oklevelét néhány hónapig még a BOTE fogorvosi klinikáján segédorvosként tevékenykedett. Az év végén viszont követte feleségét, és az NSZK-ba „disszidált”. Németországban kisebb szenzációt keltett a kétszeres magyar olimpiai bajnok és családja letelepedése. Több interjút készítettek vele televíziós csatornák és sportlapok. Fogorvosi oklevelelét elfogadták, két év asszisztensi idő letöltése és a sikeres szakvizsga után egy falusi körorvosi állást kínáltak neki. Végül Essenben magánpraxishoz jutott. (A disszidálás után Magyarországon, távollétében 3,5 év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, az ítéletet azonban nem hajtották végre.) A Magyar Vívószövetség 1971-ben két évre eltiltotta a versenyzéstől, ő azonban – több más magyar vívótól eltérően – sohasem kívánt német színekben versenyezni. Fogorvos akart lenni Németországban, a büntetése lejárta után rögtön a (nem hivatalos) világranglista 3. helyére került, ekkor döntött úgy, hogy még néhány évig egyéni versenyeken elindul.

Németországban, civil életében nagyapja családnevét (Schwanner) használta, Magyarországon a médiumokban utóbb Nemere Schwanner Zoltán néven is szerepelt.

Emlékezet

Nemere Zoltán a rendszerváltást követő években gyakran látogatott Magyarországra, általában Csongrádban, családtagjai körében töltött el több hetet. A kétszeres olimpiai bajnok 2001. máj. 6-án vasárnap Csongrád és Baks között (Felgyő település közigazgatási határában) autójával egy előzést követően lesodródott az úttestről, fának ütközött és a helyszínen életét vesztette. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság megállapította, hogy halálát gyorshajtás okozta. Csongrádtól 4 kilométerre a megengedettnél nagyobb sebességgel akart előzni, de elvesztette uralmát a jármű fölött. Nemere Zoltán a Farkasréti Temetőben nyugszik. Gyászszertartásán, a ravatala előtt versenyzőtársai (B. Nagy Pál, Fenyvesi Csaba, Schmitt Pál) és a Magyar Vívószövetség (MVSZ) vezetői (Gémesi György és Kovács Tamás) álltak díszőrséget. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és az MVSZ nevében dr. Kamuti Jenő, az OSC és a Vasas nevében dr. Frenkl Róbert búcsúztatta. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Tiszteletére Bokodon, szülőháza falán emléktáblát helyeztek el (2013-ban). Bokodon róla nevezték el a Dr. Nemere Zoltán Óvodát és Bölcsődét és a Dr. Nemere Zoltán Sportcsarnokot (mindkettőt 2011-ben), valamint Nemere Zoltán-emlékversenyt is rendeznek (2011-től évente?).

Elismerés

Az év vívója (1965).

Csongrád díszpolgára (posztumusz, 2011).

Irodalom

Irod. és családi források: Schwanner Gyula, a kecskeméti siketnémák intézetének tanára nevét „Nemerére” magyarosította. (Országos Ellenőr, 1905. 37.)
Elhunyt dr. Nemere János. (Magyar Nemzet, 1987. jan. 31.)
Nemere Zoltán halálos balesetet szenvedett. (Nemzeti Sport, 2001. máj. 7.)
Gyorshajtás okozta Nemere halálos balesetét. (Nemzeti Sport, 2001. máj. 9.)
Eltemették Nemere Zoltánt. (Nemzeti Sport, 2001. máj. 30.)
Salánki Miklós: Diploma mellé ezüstérem. Győrffy Dóra családjában rendre magasra teszik a lécet. (Magyar Nemzet, 2002. márc. 5.).

Irod. és sportforrások: Nemere második lett párbajtőrben az ifjúsági vb-n. (Népsport, 1962. ápr. 24.)
V. I.: A csongrádi aranyérmes. [Nemere Zoltán csongrádi olimpiai bajnokról.] (Csongrád megyei Hírlap, 1964. okt. 23.)
Magyar siker párbajtőrvívásban: Nemere Zoltán a világbajnok. (Népsport, 1965. júl 9.)
Bálint Gyula: A világbajnok szüleinél. (Csongrád megyei Hírlap, 1965. júl. 11.)
Ittasan gázolt Nemere Zoltán. Előzetes letartóztatásba helyezték. (Csongrád megyei Hírlap, 1965. dec. 12.)
Ítélet Nemere Zoltán ügyében. (Csongrád megyei Hírlap, 1966. márc. 31.)
Négy hónapra ítélték Nemere Zoltánt. (Magyar Nemzet, 1966. márc. 31.)
Nemere Zoltán a párbajtőrbajnok. (Népsport, 1975. máj. 21.)
Pintér István: Nemere és Varga. [Nemere Zoltán és Varga Zoltán, a két disszidens.] (Csongrád megyei Hírlap, 1972. febr. 20.)
Nemere Zoltán 50 éves. (Nemzeti Sport, 1992. ápr. 19.)
Dányi László: A Klement Gottwaldtól az esseni fogorvosi székig. [Nemere Schwanner Zoltán olimpiai és világbajnok fogorvosról.] (Esti Hírlap, 1995. aug. 26.)
Dányi László: Egy szál fecskében, mínusz 20 fokban. Exkluzív interjú Nemere Schwanner Zoltánnal. (Szegedi Napló, 1995. aug. 28.)
(Bálint): Fogat húz Essenben, s Csongráddal álmodik. Nemere Zoltánt párbajtőrök kísérik. (Délvilág, 1995. nov. 24.).

Irod.: Lukács László–Szepesi György: 112. A magyar olimpiai aranyérmek története. 1896–1980. (Bp., 1980)
Sportlexikon. I–II. köt. Főszerk. Nádori László. (Bp., 1985–1986)
Dávid Sándor: Arany évtizedek. A magyar vívás története. A Magyar Vívó Szövetség 75 éves jubileumára. (Bp., 1988)
Ki kicsoda a magyar sportéletben? I–III. köt. (Szekszárd, 1994)
Magyarok az olimpiai játékokon. 1896–2004. Athéntól Athénig. A Magyar Olimpiai Bizottság hivatalos kiadványa. (Bp., 2004)
Emléküket őrizzük. 2. Az olimpikonjaink, sportolóink, sportvezetőink emléke. Szerk. Győr Béla. (Bp., 2014)
Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon. 1896–2016. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2016).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QSQ-G9ZW-FF97?i=101&wc=92Q8-WQS%3A40678301%2C72760201%2C80318201&cc=1452460 (Schwanner János halotti anyakönyve, 1945)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/535281 (Schwanner János gyászjelentése, 1945)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/214610 (Mészáros János gyászjelentése, 1950)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/417276 (Dr. Nemere János gyászjelentése, 1987)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2022

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője